Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

274 Jegyzőkönyv VII. 294. skk., KLÓM III. 95., 101. sk. L. még Koleda András 1834. április 29-én kelt jelentését is: BFL. Buda. Országgyűlési iratok. Kossuth a városi követek felszólalásairól összefoglalóan a következőket írja: ,,A kir. városok közül többen most is sürgették, hagyassanak meg a hazának azon 30.000 hasznos polgárai érdemeik által szerzett kiváltságos állapotjokban, különben egy privilégiumnak megszüntetése más privilegizált osztályok állását is bizonytalanná tesz". A hivatalos jegyzőkönyv tanúsága szerint ilyen érv nem hangzott el az április 28-i országos ülésen. Kritske József azonban — mint erről később még szó lesz — az 1834. március elejei, a békebíróságokkal foglalkozó kerületi ülési vitán valóban hangot adott aggodalmának, s Kossuth — főleg Szumrák, Gallé és Havas felszólalásából — ugyanezt az aggodalmat érezte kicsendülni. Koleda András fentebb hivatkozott jelentésében is megfogalmazódott, hogy más lehetőséget a harmadik rend törekvéseinek megakadályozására nem látott, mint azt, hogy ,,a Felső Tábla, annál kevésbé a Kormány nem csak a 16 Városokon, de még a 4-dik Karnak is hátrább esett állapottyán sem fog megegyezni". — Dubraviczky Simon felszólalásával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a szepesi városok jogállásának kérdését illetően megyéjében sem állt egyedül, Pest megye rendjeinek jelentős hányada az ő álláspontját fogadta el. Egyértelműen bizonyítja ezt az a tény, hogy a közgyűlés által az országos bizottsági munkálatok tárgyalására kiküldött választmány 1832. november 12-én a kerület önállásának fenntartását javasolta a közgyűlésnek; a többség azonban végül is az inkorporáció mellett döntött. (A vonatkozó körlevelet, illetve mellékletét 1.: BFL. Buda. Országgyűlési iratok.) 275 Erről 1.: KLÖM III. 277., Iratok III. 88. sk. 276 Ezzel kapcsolatos üzenetüket, illetve a vonatkozó javaslatot 1.: Iratok IV. 107. sk., 146. 277 KLÖM II. 745., Iratok II. 352. 278 Jegyzőkönyv VII. 387. skk., KLÖM III. 116. skk. 279 KLÖM III. 308., Iratok III. 98. Vö.: uo. III. 88. sk. 280 Ezekre 1.: Iratok III. 114., 154., VI. 38. 40., vö.: Jegyzőkönyv X. 284., XII. 428.; a november 26-i vitáról 1.: uo. XIII. 43. skk., illetve KLÖM V. 252., 275. sk. A november 26-i országos ülésen egyébként éles hangú és személyeskedésbe torkolló összecsapásra került sor Haske Sándor és Pfanschmid Eduárd között. Kassa város követe azt a kijelentést tette, hogy a szepesi városokra nézve „csapás és szerencsétlenség" lenne, ha Szepes megye hatósága alá kerülnének. Szepes megye második követe ekkor Haskét „Kassa városa érdemes, vagy nem is igen érdemes Követé"-nek titulálta. Kossuth tudósítása szerint ekkor „irtóztató zaj támadt, a királyi városi követek tömegben felállottak, s Pfansmid (így!) ellen actiot sürgettek, és bekövetkezett azon jelenetek egyike, mellyekről óhajtani kell, hogy törvényhozó gyülekezetben soha ne történ248