Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

137 KLÓM V. 371. 138 Jegyzőkönyv XIII. 391. skk., KLÖM V. 482. 139 BFL. Buda. Országgyűlési iratok. 140 Az 1833. augusztus 24-i országos ülésen például — miként erről 1833. augusztus 31-én Korher János tájékoztatta küldőit — szavazataik a káptalani szavazatokkal együtt csupán egy-egy voksként vétettek számításba. így állásfoglalásaik „miképpen és mennyiben leendő bé számolásáról az egész bizonytalanság továbbá is fenn maradt". (BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500., vö.: Gárdonyi 110. sk. Az ülésről 1.: Jegyzőkönyv III. 341. skk., KLÖM II. 106. skk.) 141 Jegyzőkönyv II. 381., KLÖM I. 611. 142 Jegyzőkönyv III. 256. skk., KLÖM II. 82. skk. 143 Jegyzőkönyv III. 365. skk., KLÖM II. 108. skk. Az, hogy „elidálás" miatt a városi szavazatokat egyáltalán nem vették figyelembe, a fent említett eseten kívül is igen gyakran előfordult. Szükségszerű következménye volt annak a gyakorlatnak, hogy a városok szavazatai egyetlen szavazatnak számítottak. Az 1833. augusztus 26-i ülésen Borsiczky István annak a véleményének adott hangot — követtársai egy részének tetszésnyilvánításától kísérve —, hogy a határozatok kimondásakor vegyék figyelembe: a városi követek többsége mely álláspont mellett tette le voksát. A Trencsén megyei követ indítványa azért különösen figyelemre méltó, mert ha a városok egyenkénti szavazatának jogosságát nem fogadja is el, a negyedik rend képviselői szavazatainak curiatim történő beszámítását elvileg mindenképpen megkérdőjelezi. A rendek azonban az ebből adódó konzekvenciákat most sem voltak hajlandók levonni. A városi követek ezzel kapcsolatos sérelmeiket is szóvá tették az 1833. december 5-i nádori kihallgatáson, érdemi választ azonban erre a problémára sem kaptak. (Erről 1. Nagy Benedek 1833. december 19-i jelentését; BFL. Buda. Országgyűlési iratok.) 144 KLÖM IV. 59. 145 Az ülésről 1.: Jegyzőkönyv X. 281. skk., a budai követ beszédeinél kihagyott helyeket 1.: 297. sk. és 315. Vö.: KLÖM IV. 434. skk. Kossuth itt nem tesz említést sem Buda város sérelméről, sem arról a tényről, hogy a városok szavazatjogának kérdése ezen az ülésen is szóbakerült. Az 1835. március 18-i országos ülésről készült tudósításában azonban közli Nagy Benedek felszólalását, amelyben Nagy méltatlankodását fejezi ki, mert „ahol az ő beszédje következnék a naplókönyvben, ott ezen szavak után Buda város követe így szólott: a papiros üresen van hagyva". (KLÖM IV. 274.). A hivatalos jegyzőkönyv így adja vissza Nagy Benedek beszédének vonatkozó részét: „azt... , hogy a Naplóba a Szóllónak kinyilatkoztatásai közt észre vett gondolatjelek megtiszteltetés vagy kigunyolására tétettek-é? magának megmagyarázni nem tudja". (Jegyzőkönyv X. 270.) Barta István az üggyel kapcsolatban a következőket jegyzi 236