Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városok országgyűlési szavazatjogáról
jogának .... halódása, míg végre az 1825-27-iki országgyűlésről megállapíthatjuk határozottan, hogy a szinguláris szavazati jog megszűnt". Pásztor és Csizmadia ezt a folyamatot egyaránt azzal a ténnyel hozzák összefüggésbe, hogy az alsótábla érdemi tevékenysége az 1790-91. évi országgyűléstől az országos ülésekről a kerületi ülésekre tevődött át. Ereky István hivatkozott munkájában ezzel a problémával is foglalkozott, s ő ugyancsak a XVIII. század végére teszi a városok egyenkénti szavazatának felszámolását. 28 Ezzel szemben Ladányi Gedeon kategorikusan azt állítja, hogy a fordulat csak az 1825-27. évi országgyűlésen következett be. 29 A városok országgyűlési jogállása a kortársak felfogása szerint A fentebb áttekintett álláspontokhoz hasonlóan a kortársak részéről is a legkülönfélébb véleményekkel találkozunk a városok országgyűlési jogállását illetően, így az 1790 márciusában megjelent „Politisch-kirchliches Manch-Hermaeon. Gedruckt mit Werbőczischen Schriften" című röpirat szerzője azt panaszolja, hogy a városok követei ott ülhetnek ugyan az országgyűléseken, de ha bármelyik megyei követ megszólal, kötelesek elhallgatni. A „Bittschrift an Seine kaiserliche] königliche] Majestät Leopold den Zweyten. Welche der ßürgerstand des Königreiches Ungarn eingerichtet hat" (H. n.1790.) írója azzal a kéréssel fordul az uralkodóhoz, hogy tegye lehetővé a polgárság képviselőinek érdemi tevékenységét a diétákon. Az 1790. augusztus 8-ról keltezett — később még részletesebben ismertetendő — felségfolyamodvány ugyancsak arról tudósít, hogy az összes királyi város szavazata csak annyit nyom a latban, mint egyetlen nemes emberé, s az udvari konferencia tagjai is úgy voltak értesülve, hogy a városok mindössze egy szavazattal rendelkeznek a törvényhozásban. Ezekkel a panaszokkal és megállapításokkal szemben Hajnóczy József az 1791ben keletkezett „Magyarország országgyűléséről és annak szervezetéről szóló közjogi értekezés" című munkájában mint elvitathatatlan tényt állítja, hogy az 1608. évi koronázás utáni I. te. értelmében az 1514. évi 7. dekrétumban felsorolt városok mindenképpen külön-külön szavazattal rendelkeznek, s külön-külön szavazati jog illeti meg mindazokat a városokat is, amelyeket a diéta az országgyűléseken való ülési és szavazati joguk elismerésével cikkelyezett be." Több mint 40 esztendő múltán Nagy Benedek budai követ is a leghatározottabban szögezte le, hogy csupán az 1790-91. évi országgyűlés után kezdődött az a folyamat, amely a városi követek jogállásában lényeges és miként ezt ismételten hangsúlyozta, mind a tételes joggal, 21
