Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

Jegyzetek

Jegyzetek 1 A december 22-i kerületi ülésről KLÖM I. 21. sk., 25. skk.; Kossuth kommentárja uo. 30. sk., Kölcsey megjegyzését 1.: Kölcsey II. 358. L. még a kérdéshez: Gorove 57. (Gorove különösen Fekete István felszólalását emeli ki az idézett helyen, mint az adott kérdés szempontjából a röpirat megírása idején is releváns álláspontot.) Havas József és Korher János 1833. február 8-án kelt jelentése, BFL. Pest. Rendeletek és felterjesztések a. n. 4500. Az országgyűlésen tevékenykedő politikai csoportosulásokról, illetve az egyes csoportosulásokat vezető politikusokról 1.: Horváth I. 289. skk.; a városi követek egyik vezetőjének számító Vághy Ferencről uo. I. 151., illetve Kölcsey II. 436. A városi követek másik vezéregyéniségéről, Havas Józsefről ugyancsak Kölcsey ad az idézett helyen rövid jellemzést. Szatmár megye első követe itt azt írja, hogy Havas „középkorú, tudományos pályát futott lelkes ember, kit a pesti választottság a városi tanács ellenére küldött ide, s ennél fogva oly helyzetben érzi magát, miben többet kell mernie és tennie, mit a városiak ez ideig mertek és tettek". Kölcseynek ezt a véleményét semmi sem támasztja alá. Havas József jelentései és az ezekre adott válaszok mindvégig teljes összhangot mutatnak a magisztrátus és a követ között. Havasnak az országgyűlés kezdetétől megmutatkozó vitathatatlan aktivitását véleményem szerint sokkal inkább az a tény magyarázza, hogy Pest ekkoriban már nemcsak lélekszámában az ország legnagyobb városa, de gazdasági fejlettség és társadalmi differenciáltság szempontjából is messze felülmúlta a többi magyarországi várost, s mindinkább a tényleges centrum szerepét töltötte be az ország életében. Havashoz hasonlóan a városi követeknek egy 15-20 főből álló csoportja ugyancsak tevékenyen vett részt mindvégig az országgyűlés munkájában. Az ő aktivitásukra — az egyetlen Vághy kivételével, akit sok évtizedes politikai tapasztalata, valamint az a tény, hogy a tudományos akadémiának is igazgatótanácsi tagja volt, s így országos ismertségnek és tekintélynek örvendett — már jóval nehezebb a magyarázatot megtalálni. Az egyéni adottságok, ismeretek és esetlegesen több országgyűlésen szerzett politikai rutin indokolják. 2 Az 1833. május 18-i országos ülésről Jegyzőkönyv I. 429. skk. Kossuth erről az ülésről igen röviden tudósít, a városi követek felszólalásáról pedig egyáltalán nem tesz említést (KLÖM I. 390. sk.). Azt, hogy a két Pozsony városi követ közül ki szólalt fel ezen az ülésen, a hivatalos jegyzőkönyv alapján nem lehet megállapítani. A várost egyébként Gyurikovics György és Pósfay Sándor képviselték. Somssich Pongrác alnádor 1833 áprilisa és júniusa között az 1833 áprilisában személynöki tisztéből s ezzel az országgyűlés alelnöki és az alsótábla elnöki székéből is távozó Mérey Sándor Somogy megyei főispán helyett elnökölt az alsótábla ülésein. Június elejétől azután mint újonnan kinevezett személynök már hivatalból töltötte be az említett országgyűlési tisztségeket. Mérey diétái tevékenységével az ellenzéki követek rendkívül elégedetle213