Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek 1836. eleji akciója
megtagadta a távolmaradást, s bármilyen kevesen legyenek is ezek, a negyedik rend képviselőinek egységes fellépésétől várható eredményeket eleve lehetetlenné teszik. Végül az a körülmény is szem előtt tartandó, hogy a kerületi ülések elhagyása nyilván kiváltaná az udvar neheztelését, annál is inkább, mivel az előző évben benyújtott felségfolyamodványra választ még nem kaptakés így akciójukkal mintegy előre megszabni látszanának az uralkodó részéről adandó feleletet. Mindezek a meggondolások a kerületi üléseken való további megjelenést, s ott az eddiginél is tevékenyebb közreműködés mellett szólnak. Vághynak először Havas József válaszolt. Mindenekelőtt arról beszélt, hogy ha előfordult is a megyei követtel az övéhez hasonló eset, a megyei és a városi követek jogállásában mutatkozó különbség miatt a két ügy semmiképp sem hasonlítható össze. A negyedik rend által elszenvedett sérelmeket nem teszi semmissé az a néhány alkalom, amikor a városi követek által benyújtott indítványokat elfogadták. Nem megalapozott az az érv sem, hogy a távolmaradás a kerületi ülésekről az országos üléseken való eredményes részvételt akadályozná meg, hiszen számtalan egyéb lehetőség is rendelkezésre áll a tájékozódásra, s a városi követeknek ezekkel élniök lehet és kell. Ezentúl rendszeressé kell tenni a városiak különtanácskozásait az országos üléseken előforduló tárgyakkal kapcsolatban. Nem következik a kerületi ülésekről való elmaradásból, hogy akár a jobbágyság helyzetét érintő törvények ne kerüljenek szentesítésre, akár a városok érdekeivel kapcsolatos tárgyakra ne lehetne a negyedik rend képviselőinek befolyása. A városi követeknek ez a lépése ugyanis nem vonja maga után az országgyűlés feloszlatását, s azt sem teszi lehetetlenné, hogy véleményüket az országos üléseken kifejtsék. Nem valószínű, hogy távozásuk a kerületi ülésekről az uralkodó neheztelését váltaná ki, hiszen a kerületi ülések nem törvényes fórumai az országgyűlésnek, így azok elhagyása nem minősíthető jogszerűtlen cselekedetnek. Az uralkodó több ízben is deklarálta, hogy valamennyi rend törvényes jogait megvédi, így egy olyan fórumról való távolmaradás, amely tevékenységével elsősorban a negyedik rend jogait teszi semmissé, az uralkodói akaratnyilvánításnak nagyon is megfelel. Nem fogadható el végül az az álláspont sem, hogy a városi követeknek minden lépésükhöz a kormány jóváhagyását kell kikémiök. Ha ez így volna, helyesebb lenne, ha a városok jogaikat a kormánynak engednék át, miáltal legalább megszabadulnának az országgyűlési követküldéssel járó tetemes költségektől. Havas beszédének elhangzása után Bujanovics Vince emelkedett szólásra. Klapkához hasonlóan ő is történeti visszapillantással kezdte mondandóját. A váro193
