Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek kísérletei az udvar támogatásának elnyerésére
a megye második követe küldői nevében olyan értelmű módosító javaslatot terjesztett elő, hogy a királyi városokban a polgárjogot csak azoktól tagadják meg, akik az ország területén születtek, s a törvény életbe lépésétől számított tíz esztendő eltelte után sem rendelkeznek megfelelő színvonalú magyar nyelvismerettel. Beöthy a maga részéről ennek a módosító javaslatnak az elfogadását szorgalmazta, amit azután az ülés résztvevői, köztük a városok deputátusai is, egyhangúlag megszavaztak. 498 Az adó megajánlása A jelentős nézeteltérések ellenérc a nyelvkérdésben sem bizonyult tehát teljesen megoldhatatlannak az együttműködés a megyei és a városi követek között. Egészen másként alakult ezzel szemben a helyzet az adómegajánlással kapcsolatban, ami feltételezhetően annak a ténynek is következménye volt, hogy az országgyűlés a befejezéséhez közeledvén, a városok képviselőinek szembe kellett nézniök a ténynyel: a negyedik rend jogállását illető célkitűzéseikből gyakorlatilag semmit sem sikerült realizálniuk. A városi követek ezt a kudarcukat több-kevesebb joggal a liberális nemesi ellenzéknek rótták fel, s ez az adókérdésben tanúsított magatartásukat bizonyos mértékig érthetővé is teszi. Kérdéses viszont, hogy a kormányzattal szembeni lojalitásuk ennyire hangsúlyos kinyilvánítására mi késztethette őket, mivel a várt segítséget a kormánytól sem kapták meg, s látniok kellett, hogy erre az adott politikai helyzetben egyáltalán nem is számíthatnak. Az adómegajánlás kérdésének felvételére több esetben is hangzott el javaslat mind a liberális, mind a konzervatív megyei követek részéről, ezeket azonban a rendek különféle okok miatt nem vették figyelembe. 499 Végül az 1836. február 24-i kerületi ülésen Rudits József indítványára úgy határoztak, hogy az adómegajánlással akkor foglalkoznak, „midőn a többi tárgyak megengedik", a február 27-i kerületi ülések pedig hozzákezdtek a kérdés érdemi vitájához. ° Az ellenzéki követek, miként ez köztudott, az adó megszavazását különféle feltételekhez kötötték, illetve az adó összegének tetemes csökkentése mellett szálltak síkra. A konzervatív és udvarhű megyei követek a minden feltétel nélküli, s változatlan összegű adómegajánlás mellett kardoskodtak, illetve a szóban forgó feltételek egy részének tárgyalását szükségesnek ismerték el, de ezt az adóbiztossági munkálat vitájának idejére kívánták halasztani. 502 184
