Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek kísérletei az udvar támogatásának elnyerésére

A szólás- és sajtószabadság kérdése A liberális nemesi és a városi követek közti ellentéteket kiélező problémák egyike a szólás- és sajtószabadság kérdése volt. Ez több vonatkozásban is felmerült, így szerepelt a sérelmek és kívánatok között, szóba került Tarnóczy Kázmérnak az 1833. december 5-i országos ülésen elmondott beszéde, illetve az erre érkezett 1834. január 3-i ún. dorgáló királyi leirat következtében,

4 4 szenvedélyes viták alakultak ki körülötte Wesselényi, majd Balogh János hűtlenségi perbe fogása miatt,

465 és felmerült az országgyűlési újság megjelentetésének tervével kapcsolatos tárgyalások során is. '' A városi követek állásfoglalása ebben a kérdésben sem volt egészen egységes. Az 1834. január 14-i országos ülésen felszólaló tíz városi követ közül Say István, Szántó Mihály és Gaál József a dorgáló királyi leiratot a liberális ellenzék véleményét támogatva sérelmesnek minősítette, és pártolta azt a felirattervezetet, amelyben a rendek hangot akartak adni a szólásszabadság törvényes biztosítékait sürgető kívánságuknak.

4 A május 1 -i országos ülésen azonban Nagy Benedek, Havas József és Haske Sándor valamennyi városi deputátus nevében már úgy nyilatkozott, hogy az ügyben a rendek bármiféle akciója szükségtelen és káros. ' A liberális ellenzék felfogásától eltérően foglaltak állást a városi követek Wesselényi és Balogh hűtlenségi ügyében is. Az 1835. július 15-i országos ülésen ugyanis Vághy, Kricske, Haske és Stajdacher amellett kardoskodtak, hogy az országgyűlés ne tiltakozó feliratot küldjön az uralkodónak, hanem a nádor közbenjárását kérje a perbefogottak érdekében.

469 Az 1835. július 24-i országos ülésen Pinke István a főrendek véleményét osztva nemcsak a felirat elküldése ellen emelt szót, de már a nádor közbenjárását is helytelenítette.

4 Egyértelműen elutasító volt végül a városi követek számára egyéb okok miatt igen emlékezetes 1836. február 18-i országos ülésen Haske Sándor felszólalása, aki az országgyűlési újság érdekében benyújtandó felirattervezetből a „sajtószabadság és cenzúra" kérdéskörére vonatkozó bekezdéseket, mint teljesen célszerűtleneket, ki akarta hagyatni.

4 ' Az ún. alsó-tótországi megyék problémája Az ellenzék, sőt a megyei követek nagyobb részének felfogásától eltérően nyilatkoztak a negyedik rend deputátusai az alsó-szlavóniai megyék (Pozsega, Verőce és Szerem) közjogi állásáról és hivatalos megnevezéséről is. Az 1835. július 28-i országos ülésen Bujanovics Vince és Haske Sándor úgy vélekedtek, hogy ezek a 178