Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek kísérletei az udvar támogatásának elnyerésére

A városi követek kísérletei az udvar támogatásának elnyerésére A városi követek 1831. augusztusi felségfolyamodványa A negyedik rend képviselői a kormányzat támogatásának elnyerésére érdekében a legkülönfélébb kísérletekkel próbálkoztak, s ezek között előkelő helyet foglalt el az a már említett felségfolyamodvány, melynek benyújtására 1835. augusztus 23án kerül sor. Ezen elaborátum létrejöttét a városok deputátusai az 1834. április 18-i országos ülésen lezajlott eseményekkel indokolták, s kidolgozásához feltehetően már 1834. április utolsó napjaiban hozzáláttak. Augusztus 26-án és 28-án valamennyi városi követ részvételével több megbeszélést tartottak. Ezeken a megbeszéléseken egyrészt a felterjesztéssel kapcsolatos elvi kérdéseket tisztázták, másrészt arról vitatkoztak, hogy a folyamodvány aláírása valamennyi városi követ számára kötelező legyen-e vagy sem. A megjelentek egy részének tiltakozására az aláírás kötelezővé tételétől elálltak, a felterjesztést azonban, az azt kezdetben ellenző Klapka Józsefet sem kivéve, egyhangúlag szükségesnek ítélték.

4 A folyamodvány megszerkesztésére bizottságot küldtek ki, amely a tervezetet 1835. július 19-én mutatta be a városi deputátusok pl én urnának. A bizottság kiküldése és a kész tervezet bemutatása között minden bizonnyal azért telt el ilyen hosszú idő, mert a szerkesztés rendkívül sok munkát igényelt, de az is elképzelhető, hogy a negyedik rend követei egy ideig várakozó álláspontra helyezkedtek, és az előkészületeket csak azután folytatták, hogy a rendek 1835 februárjában elvetették a városi bíróságokról szóló javaslatnak a főrendek által ajánlott, a városok számára kedvező módosítását. Az 1835. július 19-i megbeszélésen a vita elsősorban megint csak arról folyt, hogy az aláírás valamennyi városi követ számára kötelező legyen-e. Josip Stajdacher javaslatára az is szóba került, hogy a felségfolyamodványt előzetesen a nádornak és a személynöknek is bemutatják. Az aláírással kapcsolatosan a résztvevők ismét úgy foglaltak állást, hogy az egyes városok maguk dönthetik el, szerepeljenek-e vagy sem az aláírók között. A július 19-i tanácskozást követően azután már tartalmi kérdések kerültek terítékre. Elsősorban az, hogy a meggyőződésük szerint törvényellenesen működő országgyűlés feloszlatására vonatkozó kérelmet benne hagyják-e a szövegben. Végül 175