Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi kérdés rendezésének elvi megalapozása

sabban látó városi követek éppen ezen felismerés hatására keresték már az országgyűlés kezdetétől az együttműködést a liberális nemesi politikusokkal. Kölcsey tudósít arról, hogy az 1833. január 3-án, Wesselényi Miklós szállásán rendezett összejövetelen, amelyen a házigazdán kívül Kölcsey, Siskovits és Pázmándy, illetve Vághy és Havas vettek részt, a nemesi és a polgári követek együttműködésének kidolgozása volt a téma ,,a még tisztán elő nem állott, egyetemi népérdek kifejtésére". Kölcsey feljegyzéséből azonban az is kiderül, hogy bár a jószándék egyik fél részéről sem hiányzott, a kölcsönös bizalmatlanság és meg nem értés következtében csupán elvi jellegű megállapodás születhetett, tényleges együttmunkálkodásra jó ideig nem nyílt lehetőség.

451 Nyilván ez is egyik alapvető oka volt annak, miként ezt a január 3-i összejövetelt értékelő Szauder József és Trócsányi Zsolt hangsúlyozzák,

452 hogy a városok újra és újra a kormányhoz fordultak, s attól remélték problémáik megoldását. Erre már ismételten utaltam, és arra is, hogy ez mily csekély eredménnyel járt. Az udvar segítségének elmaradása jelentős mértékben hozzájárult a polgárság politikai,,érlelődéséhez", ahhoz, hogy az út rögös volta ellenére mind határozottabban felzárkózzanak a liberális nemesi politikusok mellé. Ám a fentebb említett út nem csak rögös, de „hullámzó" is volt. Minduntalan újabb és újabb zavaró tényezők jöttek közbe, a haladás iránya azonban vitathatatlanul „előremutató" volt. Talán kevésbé jelentős, de mindenképpen jellemző ebből a szempontból, hogy a városi követek mennyire kevéssé éltek azzal a liberális megyei követek által felajánlott lehetőséggel, hogy a kortársak által konferenciának nevezett nem hivatalos fórumokon jelen legyenek, amelyeken a korábbi diétákon még nem vehettek részt, holott ezeken olykor nagyon fontos döntések születtek. Igaz, a leglényegesebb, így mindenekelőtt a jobbágyság helyzetét érintő kérdéseket taglaló megbeszéléseken a negyedik rend deputátusai megjelentek, ám az esetek többségében valóban távol maradtak.

453 A városi képviselők azonban a kerületi ülésekről is kivonultak, ahányszor csak — látni fogjuk — kiéleződött az ellentét köztük és a megyei követek között. Ugyanakkor — erről is szó volt — ismételten próbálkoztak a nádor vagy más közjogi méltóságok támogatásának elnyerésével, illetve közvetlenül az uralkodóhoz fordultak helyzetük rendezése érdekében. 173