Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi kérdés rendezésének elvi megalapozása
re is rámutattak, arra tudniillik, hogy bármilyen üdvös rendelkezést hozna is az országgyűlés, az a városok jogállása miatt „sine nobis de nobis" eljárás volna, és ez a városok „minden constitutionalis állásá"-nak azonnali és teljes megsemmisítését eredményezné. Éppen ez utóbbi lehetőség elhárítása érdekében kénytelenek kijelenteni, a kizárásukkal hozott törvényeket nem tekintik, nem is tekinthetik magukra nézve kötelezőeknek. A városi követek programja a városi kérdés rendezésére Ezt az óvást az 1836. március 23-i országos ülésen a városi követek nevében Bujanovics Vince megismételte, s egyúttal azt is kijelentette, hogy a negyedik rend képviselői a városok igazgatási rendszerének demokratikussá tételét, valamint a Kamarától való függetlenítését és a Helytartótanács alá rendelését a lehető legrövidebb időn belül megoldandó feladatnak minősítik. Az eperjesi követ a városok országgyűlési jogállásának rendezését is a halaszthatatlan feladatok közé sorolta, s ennek érdekében javasolta, hogy a következő diéta a saját szervezeti és működési reformjára vonatkozó tárgyalásokkal kezdődjék. Bujanovics ezen elvi jellegű deklarációjához Bakos József fűzött konkrét kiegészítéseket. Trencsén város követe a hozandó törvényben azt akarta kimondatni, hogy a királyi városok tisztviselőit, valamint országgyűlési képviselőit három évenként újra kell választani, az aktív választójogot illetően pedig úgy kívánt rendelkezni, hogy azzal a polgárok, valamint a városi ingatlannal rendelkező nemesek ruháztassanak fel. Ezeket az indítványokat Bakos újra csak azzal a követeléssel toldotta meg, hogy a városok az őket megillető szavazati joggal már a folyamatban lévő országgyűlés hátralévő ülésein élhessenek. Radikális fordulat Deák álláspontjában a városokat illetőleg A Bujanovics és Bakos által előadottakat a vita során felszólaló valamennyi városi követ támogatta, a liberális megyei követek pedig ezeket a javaslatokat most már fenntartás nélkül, és mint a kibontakozáshoz nélkülözhetetlen első lépést üdvözölték. A városok szavazatjogára vonatkozó követelést azonban nagy részük most is elutasította. Deák kijelentette, mi sem természetesebb, mint ha a városok igazgatási rendszerének megreformálása, illetve a Kamarától való függetlenítése megtörténik, „azonnal mostani állásoknak változni kelletik", de azt is hozzátette, 162
