Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek és az úrbéri kérdés

is. A liberális megyei követek a kérdés érdemi rendezését ugyancsak a kereskedelmi, illetve részben a publico-politicai munkálat tárgyalásának idejére kívánták halasztani. Ezt az álláspontot a konzervatív megyei követek is osztották, ők azonban újra meg újra kijelentették azt is, hogy a földesurak boltnyitási jogának törvénybe foglalásához ragaszkodni fognak. La Motte Károly gróf kijelentette, ha a „kereskedés virágzását" egyáltalán támogatni kell, azt semmiképpen sem „a falusi boltokban, hanem a városokban kelletik előmozdítani". A városi monopóliumok kérdése ezzel le is kerülhetett volna a napirendről, s hogy ez nem így történt, az részben annak volt a következménye, hogy Bernáth Zsigmond javaslatához hasonlóan a Borsiczky-féle indítvány is megbukott, s a többség az augusztus 17-i ülésen is az országos bizottság által kidolgozott javaslatot fogadta el. így azután amikor az úrbéri IV. törvénycikk 11. §-a került az 1833. szeptember 3-i országos ülésen napirendre, Császár Sándor figyelmeztetett arra, hogy a szóban forgó paragrafus, valamint a földesurak bolttartási jogát kimondó törvényszakasz között a legnyilvánvalóbb ellentmondás áll fenn. Császár Sándort a liberális megyei követek támogatták, a konzervatív tábor viszont amiatt jelentett be tiltakozást, hogy a kerületi javaslat a földesurak fenntartott jogait monopóliumoknak mondotta. Azt is vitatták, hogy a földesúri jogokra alkalmazható-e egyáltalán a monopólium megjelölés. Az ekkor felszólaló városi követek kétségkívül provokatív céllal a konzervatívok által hangoztatott vélemény mellett álltak ki, ami a megyei követeknek pártállásuktól függetlenül ismét alkalmat adott arra, hogy a városokkal szembehelyezkedjenek. Csupán Balogh János volt az, aki a dolog lényegére tapintva hangsúlyozta, hogy monopóliumok semmiképp sem csak a városokban léteznek, de „másutt is divatolnak". A Bars megyei deputátus arra is megpróbálta rávenni követtársait, hogy hagyjanak fel a kölcsönös vádaskodásokkal, s inkább a felmerült feladatot, azaz mindenfajta monopólium teljes felszámolását oldják meg.

353 A barsi követ felhívása pusztába kiáltott szó maradt, s a jus fornicis kérdésében a továbbiakban a kormányzat lépett. Az 1834. augusztus 28-i királyi leirat azt ajánlotta a rendeknek, hogy a Temes, Torontál és Krassó megyékben szokásos gyakorlatot léptessék általános érvénybe, mely szerint a földesúrnak fizetendő meghatározott összeg ellenében bárki szabadon kereskedhet. A kormány által tett engedmény további kedvezmények kiharcolásának lehetőségét csillantotta fel, s ennek érdekében az 1834. szeptember 22-i kerületi ülésen néhány liberális követ már akcióba is lépett, a többség azonban a királyi leiratban foglalt megoldásra szavazott, 146