Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városi követek és az úrbéri kérdés
A földesurak bolttartási jogának kérdése. Az ország közgazdasági helyzetének problémája A gazdasági élet problémáinak elméleti igényű áttekintésére a negyedik rend követei részéről ugyancsak az úrbéri javaslatok tárgyalásakor, mégpedig az ún. fenntartott földesúri jogokat érintő pontok kapcsán került sor. A kérdést először az 1833. április 12-i kerületi ülésen vitatták. Ekkor a városi követek nevében Say István a földesurak boltnyitása ellen jelentett be tiltakozást, abból kiindulva, hogy ha a „jus fornicis alatt csak az értetődnék, hogy a földesúr maga határjában annyi boltot építhet, amennyi tetszik, s annak adhatja, kinek tetszik", a tiltakozásra nem lenne ok, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy „az uraság megépítvén egy vagy több boltokat, azokat a többet ígérőnek olyan kedvezéssel adja haszonbérbe, hogy más tulajdon azon kereskedést vagy mesterséget" nem űzheti. S éppen ebből adódik a baj, mivel így a kereskedelmi és ipari tevékenységből származó haszon „uradalmi jövedelemmé" változik, s ennek az „uradalmi új jognak" beláthatatlan hátrányai lesznek a királyi városokon kívül tevékenykedő kereskedőkre és iparosokra. Még nagyobb baj az, hogy ezen földesúri jog fenntartásából az ország egész gazdasági életére kiható károk származnak. Gyakran hangzik el az a többé-kevésbé jogos panasz, hogy „a kormány ezen szép országot colonia gyanánt használja", ám „ha nem egyéb a colonia, mint oly tartomány, melynek civilis industriája nincs, úgy ha valóban szándéka a kormánynak országunkat örökös colonia gyanánt használni, arra hathatósabb módot nem nyújthatunk, mint ha a jus fornicist törvénnyé tesszük, s az industrial rabbilincsbe verjük". Ipar és kereskedelem csak ott fejlődhet, ahol szabadság van, s ahol a mesteremberek és a kereskedők kellő társadalmi presztízszsel rendelkeznek. Ezek nélkül a gyarmati lét nem szüntethető meg, s legjobb esetben is csupán felváltja az egyik gyarmattartó hatalom uralmát egy másiké. Tehát a földesurak boltnyitási joga kártékony a társadalom egészére, kártékony már csak azért is, mert ennek a monopóliumnak törvénnyel való megerősítése a jobbágyoknak adandó „bármi nagy bőkezűséggel halmozott jótéteményeket is" semmissé . - 350 tenne. Say István felszólalását a többség „köz tetszéssel" és „dicséretekkel" fogadta, s kezdetben hajlandónak mutatkozott nem csupán a boltnyitási jog eltörlésére, de „a mesterségi, s kereskedési iparnak szabad gyakorlását is mindenképpen biztosítani". Ám a karokba és rendekbe „öntött" „liberális ihlet" hamar elpárolgott. A kerületi javaslatot megfogalmazó Bernát Zsigmond ugyanis a bolttartási jog eltör142
