Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)

A városi követek és az úrbéri kérdés

hez hasonlóan amiatt is veszedelmesnek mondották a győri deputátus indítványát, mert a polgárok személyes ügyeinek az úriszékek hatáskörébe történő utalása a polgári rend sajátos jogainak felszámolását indíthatta volna el. Az említett megyei követek fenti aggodalma természetesen nagyon eltérő indítékokból fakadt. A liberális Klauzál nyilvánvalóan azért utasította el, nehogy a védelmet jelentő feudális előjogokkal nem rendelkező személyek száma tovább növekedjék. A konzervatív Császár Sándor feltehetően attól tartott, hogy a polgárság kiváltságainak felszámolása precedensül szolgálhat a nemesi kiváltságok felszámolásához. Érthető tehát, hogy a többség megmaradt a kerületi javaslat mellett, amely ebben a vonatkozásban azt mondotta ki, hogy az úriszéki eljárásnak polgárok esetében éppúgy, mint nemesekében, „egyedül a földesúri törvényhatóság alatti javak eránt lészen he1 » 298 lye . A főrendek ezt a javaslatot elfogadták, de úgy kívánták módosítani, hogy rendelkezései csak azokra a polgárokra terjedjenek ki, akik városi lakásukat vagy egyéb ingatlanukat megtartották, az a polgár viszont, akinek városi birtokai nincsenek, személyére nézve is az illetékes helyi törvénykezési fórum hatósága alá rendeltessék. A főrendek ezt a véleményüket az újabb és újabb üzenetváltások során is fenntartották, s ezt — mint ugyancsak Kossuth említi — ,,a territoriális bíróság tekintetéből magok a királyi városi követek sem" ellenezték, végül pedig a rendek is elfogadták.

299 A nem szabad királyi városi jogállású helységek autonómiájának növelése Az úriszékek rendezéséről szóló törvényjavaslatok ismertetése során utaltam arra, hogy ezek a tervezetek a rendezett tanáccsal bíró községek törvénykezési fórumaival külön is foglalkoztak, továbbá említettem azt is, hogy a liberális megyei politikusok az ilyen helységek szaporítására is kísérletet tettek. A konzervatív tábor ezekkel a törekvésekkel határozottan szembeszállt,"

00 már csak azért is, mert a liberálisok e községek autonómiájának növelését szorgalmazták. Feltételezhetően ennek következtében került az országos bizottság javaslatában szereplő „oppidum" terminus helyett a kerületi javaslat latin szövegébe a „communitas" kifejezés, illetve ezért vetette el a többség Dubraviczky Simon javaslatára az 1833. december 7-i kerületi ülésen Dellinger János indítványát, melynek értelmében ,,a mezővárosok" mellett a,, ki váltság osított községekre" is kiterjesztendők lennének az úriszékek szervezetéről és működéséről szóló javaslat megfelelő rendelkezései. Dubra130