Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen - Várostörténeti tanulmányok 2. (Budapest, 1996)
A városokat érintő egyéb törvénykezési javaslatok tárgyalásai
A rendek a főrendek üzenetének tárgyalásakor változtattak korábbi álláspontjukon. Beleegyezésüket adták abba, hogy a polgári pereket a helybéli tanácsok tárgyalják, ennek feltételéül azonban kikötötték, hogy ezeknek a tanácsoknak „rendezett lábra" állítása kivétel nélkül, s mihamarabb megtörténjék. A büntetőügyek, valamint az egyes városok mint jogi személyek ellen indítandó polgári peres ügyek esetén mindenképpen a kerületi törvényszék lett volna az elsőfokú fórum. A 16 szepesi város kerülete törvényszékei Pillanatnyilag nincsenek adataim arra vonatkozóan, milyen meggondolások késztették a rendeket korábbi álláspontjuk módosítására, s arra sem, hogyan képzelték a hajdúvárosok „rendezett lábra" állítását. Feltételezhető, hogy a fennálló igazgatási szervezet ésszerűbbé tételének szükségességét kívánták hangsúlyozni, ami indokolt is volt, s nemcsak a Hajdú kerületben, hanem a 16 szepesi város kerületében is. A probléma itt is a törvénykezési szervezettel összefüggésben vetődött fel olyan élesen, ezek a kérdések azonban nem voltak elválaszthatók a kerület jogállásának kényes és sokat vitatott kérdésétől sem. A főként Szepes megye és a kormányzat között zajló vita eredete az 1770-es évek közepéig, vagyis addig az időpontig nyúlott vissza, amikor Mária Terézia a Lengyelországnak elzálogosított kerületet visszacsatolta a magyar koronához. Szepes megye igényét a kerületre az országgyűlés már 1807-ben a magáévá tette, az 1825-27. évi országgyűlés pedig felvette az egyes törvényhatóságok által benyújtott sérelmek közé. Az uralkodó a sérelmet megválaszolatlanul hagyta, ezzel szemben az országos bizottság a kerület önállóságát nemcsak fenn kívánta tartani, de meg is akarta erősíteni, részben azzal, hogy a kerület vezető tisztségviselőjévé, azaz a kerület grófjává és legfőbb bírájává az országbírót akarta megtenni, részben pedig azzal, hogy a kerület követe számára az országgyűlés alsótábláján ülési és szavazati jogot kívánt biztosítani, s mindennek a törvénykezési rendszer vonatkozásában is levonta a konzekvenciáit. A megyék nagy része az országos bizottsági munkálat tárgyalásai során viszont úgy vélekedett, hogy a kerület önállóságát maradéktalanul fel kell számolni és azt be kell kebelezni Szepes megyébe. Akadtak ettől eltérő vélemények is, mint például Somogy megyéé, mely megye a népesség arányában kívánt országgyűlési képviseletet biztosítani a kerület egyes városainak. A megyék egy része viszont nem csupán a 16 szepesi város kerületét, de az összes többi szabad kerületet is fel kívánta számolni. 119
