Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Recenziók
Lebow, Katherine: Unfinished Utopia: Nowa Huta, Stalinism... 409 Lebow, Katherine Unfinished Utopia. Nowa Huta, Stalinism, and Polish Society, 1949-56. Ithaca-London, 2013. Cornell University Press. 233 p. Katherine Lebow az Oxfordi Egyetem Christ Church kollégiumának egyik tutora és az egyetem történettudományi tanszékének docense. A New York-i Columbia Egyetemen 2002-ben szerzett PhD fokozat után számos észak-amerikai és brit egyetemen tanított. Fő kutatási területei az önéletírás, az államszocializmus mindennapjai, valamint a társadalomtudományos tudás kelet-európai iskolái, és utóbbiak hatásai. Ezekből a kutatási irányokból eddig két munka született. The People Write! Polish Everyman Autobiography from the Great Depression to the Holocaust című munka megjelenés előtt áll, az Unfinished Utopia: Nowa Huta, Stalinism, and Polish Society, 1949-56 2013-ban jelent meg, és 2014-ben megkapta a hét évtizede működő Association for Slavic, East European, and Eurasian Studies (ASEEES) könyvdíját, a Barbara Jelavich Díjat.' Ez utóbbi kötet többet nyújt, mint amennyit a címe ígér, mivel a teljes államszocialista korszakra igyekszik narratívát kínálni, sőt ezt összeköti a lengyel moderate hosszú távú jelenségeivel is. A jól lehatárolt helyszín lehetővé teszi Lebow számára, hogy felbontsa a sztálinista korszakon és az 1956 utáni éveken mint fő korszakokon belül homogénnek mutatkozó kronológiát. A kronológia, valamint az ipari munkások politikai kultúrája iránti érzékenysége párba állítható Mark Pittaway az 1950-es évekbeli Magyarországról folytatott kutatásával.1 2 Az Unfinished Utopia hat fejezete két fő téma körül csoportosul. Az első, a második, valamint a negyedik fejezet a moder- nitás és modernizáció problémáját járja körül a lengyelországi újjáépítés és iparosítás tükrében, míg a harmadik, az ötödik és a hatodik fejezet az ellenállás kérdését vizsgálja. Lebow mindkét témában újszerű koncepcióval áll az olvasók elé. A modemitásra vonatkozó alapállítása szerint, ha a lengyel modernitást a felvilágosodás korától szemléljük, Nowa Huta felépítése nagyon is illeszkedik a képbe, hiszen két stratégiai célt teljesít: modernizál és iparosít, valamint az ipari centrumot elmozdítja Szilézia, vagyis a határ közeléből. A hosszú távon érvényes formulához 1945-ben két tényező csatlakozott hozzá. Egyrészt az újjáépítés nem a háború előtti állapotok visz- szaállítása iránti igényt jelentette, hanem egy új világ sürgetését. Ez globális jelenség volt, Indiában ugyanúgy érvényesült, mint Nagy-Britanniában, Magyarországon vagy Belgiumban.3 Lengyelország helyzete a területváltozások és a népesség jelentős részének mozgásából következően különleges volt. Másrészt, Nowa Huta feladata lett volna a háború utáni rezsim által „makacsul burzsoának” tekintett város, Krakkó ellenpontozása és felügyelete. A kötet a modernitás valóságát és belső ellentmondásait három té1 http://aseees.org/programs/aseees-prizes/barbara-jelavich-book-prize 2 Pittaway, Mark: The Workers' State. Industrial Labor and the Making of Socialist Hungary, 1944-1958. Pittsbugh, Pa, 2012. University of Pittsburgh Press. 3 Sebestyen, Victor: 1946: The Making of the Modern World. New York, 2015. Pantheon. Urbs. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV XII. 2017. 409^411. p.
