Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Martin Štefánik: Egy bányaváros adókötelezettségei. Körmöcbánya a középkorban
Martin Štefánik: Egy bányaváros adókötelezettségei 51 adó befizetésének igazolását időnként maga a király állította ki, máskor valamelyik magas rangú hivatalnok, általában a tárnokmester. Az igazolás legtöbb esetben viszont az adó beszedésével megbízott és az adót ténylegesen beszedő személy nevére volt kiállítva. Idővel Zólyom vármegye székhelyén, a zólyomi várban fizették ki az adót, a nyugtát magas rangú tisztviselők, a főispán vagy a várkapitány állították ki.8 A szakirodalomban és a levéltári jegyzékekben ezért nemegyszer találkozunk a „zólyomi adó” ( census zoliensis) kifejezéssel. Szükséges azonban megjegyezni, hogy az eredeti forrásokat jelentő több tucat adóigazoláson ez a megnevezési forma nem fordul elő. Csak a 16. század elejétől lehet felfedezni elvétve az alábbi formát (tehát a zólyomi várba fizetett adó megfogalmazást): Census annuatus ad castrum Zoliense(m),9 Census quos tenemini solvere ad Castrum Zoliensem in festo beati Michaelis Archangeli,10 11 Census Sancti Georgii martiris ad Castrum Zoliensem." Zsigmond király idejéből több forrás maradt fenn a városok által a királynak nyújtott kölcsönről, amelyet később az adó egy részének elengedésével törlesztett, például az 1423. évi nagy kölcsön után a várost három évre felmentették az adófizetés alól.12 Ezekben az esetekben lényegében nem az adó elengedéséről van szó, csak annak idő előtti befizetéséről kölcsön formájában.13 Már a 14. század végén elkezdett formálódni egy alsó-magyarországi bányavárosi szövetség Körmöcbánya vezetésével. A szövetséghez tartozó városok közösen tanácskoztak, bányászattal kapcsolatos jogi és technikai kérdéseket együtt oldottak meg, egyre inkább közösen képviselték érdekeiket az uralkodóval szemben, közös nyilatkozatokat küldtek a királyi udvarba, képviseletük volt Budán, közös kiváltságokat és mentességeket kaptak.14 A 15. század folyamán a királyi udvar is egyre inkább egységes politikai és gazdasági tényezőként kezelte a városokat, ami a tulajdonjogi és adóügyekben is visszatükröződött. sechshundert...” MMKR Tom I. Fons 20. Fase. 1. No. 29. 1432. 12. 24. (erősen sérült); „... sexigentos florenos auri radoné colleciarum beatii Georgii et Michaelis Archangeli eidem Reginali maiestati ...” MMKR Tom. I. Fons 20. Fase. 1. No. 30. 1432. 03. 29. „... VIC florenos auri pori veri et iusti ponderis ... de summa Taxarum ad ipsos et ad Civitates Montananarum impositis ...” MMKR Tom. I. Fons 18. Fase. 1. No. 13. 1456. 07. 19. 8 MMKR Tom. I. Fons 20. Fase. 1. No. 13. 1419. 07. 15. MMKR Tom. 1. Fons 20. Fase. 1. No. 14. 1419. 09. 13. MMKR Tom. I. Fons 20. Fasc. l.No. 30. 1432. 03. 29. MMKR Tom. 1. Fons 20. Fase. 1. No. 48. Dátum nélküli. MMKR Tom. I. Fons 20. Fasc. 1. No. 49. 1485. MMKR Tom. I. Fons 20. Fasc. 1. No. 50. 1501. 05. 01. 9 MMKR Tom. I. Fons 20. Fasc. 1. No. 51. 1513. 06. 11. 10 MMKR Tom. I. Fons 20. Fasc. l.No. 53. 1519.09.27. 11 MMKR Tom. I. Fons 20. Fasc. 1. No. 54. 1525. 05. 03. 12 MMKR Tom. I. Fons 20. Fasc. l.No. 16. 1423. 10. 13. 13 Štefánik 2010. 228. p. 14 Štefánik 2010. 228. p.; Bolerázsky-Vozár 1965. 87-116. p.
