Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban
Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai... 41 Vásártartás A bányásztelepülések természetesen, más városokhoz hasonlóan, vásártartási engedélyt is igyekeztek szerezni,144 törekvéseik azonban többnyire csak a 15. században vezettek eredményre.145 Az alsó-magyarországi bányavárosok közül Selmecbánya már az Árpád-kortól rendelkezett vásártartási engedéllyel,146 Bakabányán pedig a 14. században is tartottak vásárt.147 Újbánya hetivásár-tartási engedélyét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy 1424-ben szombaton tartottak a településen vásárt, amely háromvásáros kikiáltásnak volt a helyszíne.148 A város 1434-ben kapta meg sokadalomtartási engedélyét Zsigmondtól, mégpedig az Úr mennybemenetelének ünnepe és Szent Márton napjára, illetve az ünnepeket megelőző és követő tizennégy napra.149 Vámmentesség A kereskedelemhez szorosan kapcsolódó vámmentességi kiváltsághoz a bányavárosok - szemben más városokkal - a Zsigmond-korig csak ritkán jutottak hozzá.150 A bányavárosok régi vámmentességi kiváltsága - szintén a bányaművelés szükségletei miatt-az állatok és más élelmiszerek, valamint a bányászathoz szükséges eszközök esetében állt fenn.151 1393-ban a körmöciek azonban már azért emeltek panaszt, mert akkor is megvámolták őket, amikor áru nélkül utaztak lóval vagy szekérrel. Ráadásul eltérítették őket útjukról, hogy a vámszedő helyekre betérjenek, jóllehet ez nem volt szokás I. Lajos uralkodása alatt. Zsig- mond meg is tiltotta ezt mind a király, mind mások vámszedőinek.152 Zsigmond 1397. évi dekrétumában is felmentette az élelmiszert, az ajándékot és más hasonló dolgokat szállítókat a vámfizetés kötelezettsége alól.153 Ennek ellenére a 144 Lásd például Rózsahegy, 1318: VMMS 92. p. 145 Rudabánya: 1388: DL 42 413.; 1415: ZsO V. 808.; Rozsnyóbánya: 1430: DL 16 753.; Besztercebánya: 1480: DF 271 829.; Breznóbánya: 1488: DL 30 856. 146 14. sz.: ÁÚO III. 209. p.; 1505: DF 234 771. 147 1321: VMMS 96. p. 148 ZsO XI. 1531. sz. 149 CDX/7. 569. p. 150 Ilyen kiváltságot bírt az Árpád-kortól Selmecbánya, Besztercebánya. Vő. CDES II. 341. p.; Rózsahegy 1318-ban, VMMS 92. p. 151 1425. március L: ZsO XII. 212. sz. 152 CD X/2. 105-106. p.; Az oklevelet átírta Zsigmond király 1432-ben, DF 249 473. 153 DRH 1301-1457. 171. p.; Valójában már 1391 előtt is volt Zsigmondnak egy olyan dekrétuma, amelyben ez a felmentés szerepelt. Vö. Weisz 2018.
