Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Recenziók
Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története... 383 lódó zöldfelületek, valamint a belső városrészek kisebb zöldfelületei (pl. József nádor tér, Gizella (ma Vörösmarty) tér). A könyv részletesen tárgyalja az Országház terének parkosítását, továbbá az Újépület helyének rendezésére született tervpályázatokat, a dualizmus korában újonnan létrehozott két nagy park, a Népliget, valamint a Gellérthegy tervezéstörténetét. Ez utóbbi esetében részletesen ismerteti a nemzeti emlékhelykoncepciókat, valamint külföldi mintaképekre is kitekintve a Pálmakert tervét, emellett pedig bemutatja a Gellért-hegy parkosításának kezdeteit is. A kötet szerzője a tervezéstörténet, valamint a külföldi minták, előképek és párhuzamok bemutatása mellett olyan, a mai tervezőben is felvetődő kérdésekre keresi a választ, miszerint milyen okok játszhattak szerepet egyes parkok közkedveltségében más közparkok hátrányára? A korszak tervezői milyen eszközökkel kívánták megvalósítani a közparkok funkcionális sokféleségét? Milyen rejtett mondanivalóval, valamint milyen oktatási célkitűzéssel bírtak, s mindezt hogyan közvetítették a látogatóközönség számára? Az összefoglaló fejezetben a szerző hangsúlyozza, hogy a dualizmuskori magyar kerttervezés lépést tartott az építészettel és a művészet többi ágával. A korszak budapesti közparkjai és parkosított terei olyan elemeket is hordoztak, amelyek az adott korszak társadalmi igényeire és az Európa-szerte vitatott legfrissebb elméleti kérdésekre is válaszoltak. A könyv végén a további kutatáshoz gazdag jegyzetanyag, a korszak kiemelkedő kerttervezőinek, illetve elméleti gondolkodóinak életrajzi kislexikona, valamint irodalomjegyzék1 szolgál útmutatásul. A kötetet igen gazdag, sok esetben másként nehezen elérhető illusztrációs anyag teszi még inkább tetszetőssé. Külön értéke, hogy nem csupán átnézeti terveket közöl, hanem számos látványtervet, kiültetési tervet, mintát, valamint a megvalósult közparkról korabeli képeslapokat, illetve olyan ábrázolásokat is, amelyek az adott korszakban megjelent lapokból (pl. Vasárnapi Újság), köztük kertészeti szaklapokból származnak (pl. A Kert, Kertészeti Lapok).2 A legjelentősebb magyar gyűjtemények mellett (pl. Budapest Főváros Levéltára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) a kötet olyan külföldi gyűjteményekből is szerepeltet képeket, mint a liverpooli egyetem Sydney Jones Könyvtára, a Manchesteri Városi Egyetem Sir Kenneth Green Könyvtára, a Berlini Műszaki Egyetem könyvtára, valamint a drezdai Állami és Egyetemi Könyvtár Szász Tartományi Könyvtára. Ilyen gazdag és változatos illusztrációs anyag mellett kívánatos lett 1 A kötet értékéből nem von le, de megemlítendő, hogy a jegyzeteknek sajnos nem minden hivatkozása lelhető fel az irodalomjegyzékben, így például kimarad a Herczegné Székely 2003. részletes feloldása, ami minden bizonnyal: Herczegné Székely Anita: Népliget. Műemlékvédelem, 47. (2003), 3. sz. 205—210. p. 2 A 112. oldalon a „Vasárnapi mulatság a Népligetben” című illusztráció (amely az 1893-ban megjelent Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. kötetéből származik), amint erre a megjelenés dátuma és az eredeti szöveg is utal (lásd az idézett műben: 135. és 137. p.), nem a mai Népligetet ábrázolja, hanem a Városligetnek a korban „népligetnek” nevezett (északkeleti) részét.
