Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Recenziók

Recenziók Kádas István-Weisz Boglárka (szerk.): Hatalom, adójog. Gazdaság- történeti tanulmányok a magyar középkorról. Budapest, 2017. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. 601 p. A Kádas István és Weisz Boglárka által szerkesztett Hatalom, adó, jog című kötet az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténeti Kutatócsoport gondozásá­ban jelent meg. A Pénz, posztó, piac című első kötethez hasonlóan az újabb kötet is két alappillére támaszkodik, a királyi hatalom, illetve a városok szerepére a gazdasági életben. A kötet első tanulmánya, Neumann Tibor írása a királyi városok adóztatásának egy egészen új aspektusát vizsgálja. Azt mutatja be, hogy a királyi hatalom és a város­ok egymással ellentétes törekvései - ti. a királyi hatalom a minél magasabb, a városok pedig a minél alacsonyabb adóban voltak érdekeltek - milyen kacskaringós utakon jutottak el a megegyezésig, azaz az adó tényleges kifizetéséig. Ehhez két, a magyar történelemtudomány által már régen ismert forrást von be elemzésébe: az Emuszt Zsigmond pécsi püspök nevével fémjelzett számadáskönyvet és a Szentlászlói Osvát- féle jegyzéket. Az Emuszt féle számadáskönyv adatait más forrásokkal ütköztetve Neumann számos könyvelési anomáliára hívja föl a figyelmet: a számadáskönyvben sokszor csak nettó összegek szerepelnek, tehát csak a kincstárba ténylegesen befolyt adót könyvelték, azonban nem került be a számadásba az, amit a király helyben felélt. A városok emiatt a valóságban több adót fizethettek annál, mint ahogy azt az Emuszt- féle elszámolások alapján gondolnánk. A szerző óva int attól, hogy a Magyar Királyság jövedelmeit a számadás alapján próbáljuk kiszámolni. A Szentlászlói Osvát-féle jegy­zék kapcsán Neumann egy súlyos hibára hívja föl a figyelmet: a Fejérpataky kiadásban nincsenek elkülönítve egymástól az egyet és felet jelentő jelek, a lap alján szereplő összegek ezért tűntek hibásnak. Ez a megfigyelés is bizonyítja, hogy a 21. században is van létjogosultsága a segédtudományok magas szintű művelésének.1 Neumann cikkének utolsó fejezetében teljesen új koncepciót fogalmaz meg az­zal kapcsolatban, hogy mekkora terhet jelenthetett a királyi adó a városi polgároknak. Kubinyi András 1993-ban arra a következtetésre jutott, hogy városaink gazdálkodásból származó jövedelmeinek jelentős részét lefölözte a királyi hatalom. Neumann azonban Kubinyi módszertanát megkérdőjelezve rámutatott, hogy amennyiben az adóterhelés mértékébe szeretnénk bepillantást nyerni, akkor érdemes azt vizsgálni, hogy az adó fizetése mekkora anyagi hozzájárulást követelt meg a polgárok különböző rétegei­től. Bártfán a legszegényebbekre kirótt adó négy napi munkabérrel volt egyenlő, egy 1 Fontos megemlíteni, hogy a 15. század második felére vonatkozóan a kutatócsoport legfon­tosabb vállalásai közé tartozik az Emuszt Zsigmond kincstartó nevével fémjelzett királyi számadáskönyv modem kritikai kiadása. Neumann tanulmánya fontos lépésnek tekinthető ennek a vállalásnak a teljesítése felé. Weisz Boglárka: A magyar gazdaság mozgatórugói a középkorban. Az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport programja. Történelmi Szemle, 57. (2015), 490-491, 506. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 371-376. p.

Next

/
Thumbnails
Contents