Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban
36 Bányavárosok (al)ispánok, a város comese,i állítottak ki nyugtát a város részére.107 Mivel Zsig- mond király a mentességet adó oklevelében is Jolsvai György zólyomi ispánt és körmöci urburaispánt, valamint officiálisait szólította fel a rendelkezés betartására, bizonyosak lehetünk abban, hogy ebben az időszakban, ahogy azt a számadáskönyv is alátámasztja, az éves censust az urburaispánnak fizette a város.108 1423. szeptember 26-án a városi bíró és néhány esküdt a jegyzővel együtt Budára ment a királyhoz, és átadtak neki a város jövedelméből (de pecunia civitatis) 2000 aranyforintot Libetbánya miatt.109 Zsigmond e 2000 aranyforint tartozás miatt mentesítette a körmöcieket a királyi adók fizetése alól a városi számadáskönyv bejegyzése szerint mindaddig, amíg az adósság fennállt.110 Mindez tehát azt jelentette, hogy kizárólag 1424-ben és 1425-ben mentesült a város a teljes adó alól. 1423-ban a mentesség a Szent Mihály-napi, 1426-ban pedig csak a Szent György-napi adóra vonatkozott, hiszen így teljesülhetett a 2000 forintos királyi adósság kifizetése. Jóllehet az adómentesség a számadáskönyv tanúsága szerint valóban érvényes volt, a király megtalálta a módját, hogyan jusson pénzhez a várostól. 1424. szeptember 1-jén 1000 forintot kért kölcsön, amit az urburából kívánt visszafizetni. 1424. október 15-én, amikor Zsigmond Körmöcbányán tartózkodott, 2500 aranyforintot kért taxa címén, amit a város november 10-én fizetett ki. A következő év márciusában szintén 3333 forint kölcsönt nyújtottak az uralkodónak, amit ő ismételten az urburából akart rendezni.111 Az uralkodó a városoktól származó jövedelmét ki is utalhatta. Körmöcbánya Szent Mihály-napi 300 forintnyi kamarahasznáját 1419-ben Jemnisti Misko zólyomi ispánnak adta át, és a várost Miskonak történő kifizetésre szólította fel.112 A város ki is fizette az összeget Miskonak, aki erről szeptember 13-án Véglesen állított ki nyugtát.113 Mindez azonban nem azt jelentette, hogy a város idő előtt kifizette a 300 aranyforintot. Misko, mielőtt embere elment volna Körmöcbányára az összegért, kiállította a nyugtát, amelyet embere a pénz átadását követően átadott. 1424-ben Zsigmond feleségének adományozta az alsó-magyarországi bányavárosokat, azaz Besztercebányát, Libetbányát, Körmöcbányát, Selmecbányát, 107 1423. szeptember 14.: ZsO X. 1126. sz. 108 Az oklevél relatora a tárnokmester és a kincstartó volt. 109 Fejérpataky 1885. 624. p. 110 Fejérpataky 1885. 622. p. 111 Fejérpataky 1885. 624-625. p.; A számadáskönyvet legutóbb Martin Štefánik elemezte, lásd Štefánik 2016. passim. 112 ZsO VII. 771. sz. 113 ZsO VII. 959. sz.
