Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Deák Ernő: Várostörténeti kutatások intézményi keretei és feltételei Ausztriában II.
Deák Ernő: A várostörténeti kutatások Ausztriában... 335 városi-mezővárosi cím adományozása nem központi, szövetségi, hanem tartományi szinten történik a tartományi törvények (Landesgesetze) alapján. A továbbiakban rátérek a várostörténeti kutatás műhelyeire és tevékenységükre. Máris nekrológgal kezdem: 1997-ben megszűnt az Osztrák Tudományos Akadémia (ÓTA) keretében 1961-ben létesült, Alfred Hoffmann (1904-1983), majd Othmar Pickl (1927-2008) által vezetett Gazdaság-, Társadalom- és Várostörténeti Bizottság (Kommission für Wirtschafts-, Sozial- und Stadtgeschichte). A nagyreményű vállalkozás eredetileg az Osztrák városok és mezővárosok könyvének (Österreichisches Städte- und Märktebuch) kiadását tűzte ki célul, azonban egyes javaslatokon és terveken túl nem jutott el a mezővárosok feldolgozásáig. Sőt, a városok könyve is torzó maradt. Ausztria kilenc tartománya közül Felső-Ausztria (1968) után Burgenland városainak feldolgozása (1970) is nagy lendülettel készült el, végül Vorarlberg (1973), majd Tirol (1980) közbeiktatásával az Alsó-ausztriai városok könyvét is sikerült megjelentetni három kötetben (1976, 1982, 1988) az ÓTA kiadójánál. Időközben Franz-Heinz Hye gondozásában elkészült a Dél-Tirolt felölelő kézirat is, ennek kiadása azonban (kül)politikai kérdésekbe ütközött. Az ÓTA eleve úgy tekintette, hogy az Olaszországhoz került tartomány várostörténetét csak 1920-ig lehet „osztrákként” vállalni, a szerző azonban ragaszkodott a jelenig terjedő feldolgozásáshoz. Végül is a szerző a megadott kereteken kívül jelentette meg a Dél-Tirol városai kötetet (2001). Stájerországban Graz tartományi székhelyként külön kötetet képezett volna, így összesen négy részben jelent volna meg Stájerország városainak könyve, ezek közül azonban csak két kötetet sikerült (1990, 1995) megjelentetni. Heinz Dopsch nem készült el Salzburg tartomány városainak kötetével, és a karintiai illetékesek sem jutottak el az ottani városok történetének feldolgozásáig. Sajátságos kikerekítésként elkészült Burgenland városainak 2., bővített kiadása (1996), a szintén külön kötetet képező Bécs-történet pedig a tartományifővárosi levéltár munkatársainak köszönhetően jelent meg (1999). Az ígéretes vállalkozás megfeneklése önmagában is tanulságos történet, ennek taglalására azonban itt most nincs lehetőség. Sokkal fontosabb az alábbi összefonódások megemlítése. Ezeknek felgöngyölítéséhez a kezdetekhez kell visszanyúlni. Miután Wilhelm Rauschnak Alfred Hoffmann ellenében nem sikerült elérnie a Várostörténeti Bizottság elnöki tisztségét, még nagyobb méretű vállalkozásba kezdett, és 1969-ben Linz székhellyel megalakította az Osztrák Várostörténet-kutatási Munkacsoportot (Österreichischer Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung). Egy évre rá már sikerült saját irodát berendezni, 1975-ben, szintén Rausch vezetésével, létrejött a Ludwig Boltzmann várostörténeti kutatóműhely (L. B. Forschungsstelle für Stadtgeschichte). Ebből 1977-re önálló intézet fejlődött ki, az Institut für Stadtgeschichtsforschung.