Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai temető - a pesti zsidó közösség sírkertje, 1874-1890
322 Műhely lálható. A sírboltok közül hatot csak egyszerű fedőlap takar, ezeknek semmilyen architektonikus felépítménye sincsen, tehát megközelítőleg 140 sírbolt felett van vagy volt valamilyen síremlék. Ezek között 41 nagyméretű fali síremlék, 40 zárt terű és 18 nyitott terű (azaz födémmel nem rendelkező) mauzóleum, 21 obeliszk, obeliszkpár vagy sírsztélé, tíz több nézetű síremlék és öt emléktábla található. A sírboltok fölé állított emlékek között tehát túlnyomó többségben vannak a monumentális méretű, építményszerü sírjelek. Mindez érdekes ellentétben áll a szomszédos Kerepesi temető sírboltjainak jellemzőivel: a temetőfal mellett végighúzódó és a temető terébe elhelyezett sírboltoknak itt csak egy töredéke (Ganz-, Sebastiani-, Eisele—Jálics-, Lyka-, Gozsdu-sírboltok stb.) fölött áll építményszerű mauzóleum, többségben vannak a szerényebb méretű alkotások, a sírsztélék, obeliszkek, kisebb-nagyobb fali síremlékek. A Salgótarjáni utcai temetőben már a déli oldal legelső sírboltjai fölött monumentális mauzóleumok létesültek: ilyen volt Krausz Mayer 1875-76-ban Kauser József tervei alapján Seenger Béla által felépített kétszintes, valamint Sváb Lőrinc 1880-ban Freund Vilmos által tervezett kupolás családi mauzóleuma is.114 E családok tehát a frissen megnyitott, évekig csak egy burkolatlan földúton megközelíthető temetőben a szomszédos keresztény temető legreprezentatívabb síremlékeivel, például a Salgótarjáni utca sarkán álló, Ybl Miklós által tervezett Ganz-mauzóleummal versenyre kelő monumentumok alatt kívántak nyugodni.115 Bizonyára lényegesek voltak számukra az itt most nem tárgyalható külföldi minták is, például a bécsi zsidó nagypolgárság temetkezési kultúrája, bár a Zentralfriedhof zsidó részét csak 1879-ben nyitották meg. A Krausz Mayer- mauzóleumot tervező, s a párizsi Ecole des Beaux-Arts-on nem sokkal korábban végzett Kauser József számára a Pere Lachaise sírépítményei szolgálhattak mintául. 1879-ben, a nemesség és a hatvani előnév megszerzésének évében Deutsch Bemát még ezen a léptéken is túllépett. A temető egyik leghangsúlyosabb helyén, a keleti út végpontjában négy évvel korábban megszerzett sírbolt fölé a kor egyik vezető, ekkor már főként állami középítkezéseken dolgozó mestere, Weber Antal tervei szerint magas podesztre helyezett dór stílusú mauzóleumot emeltetett magának.116 A nem a meglévő sírboltok sorában, hanem szabadon álló hatvani Deutsch-mauzóleum méreteit, monumentalitásáttekintve már a nemzeti emlékművek, a Kerepesi temető vonatkozásában a Batthyány- mauzóleum léptékéhez közelített. Milyen önkép, attitűd áll e monumentalitás utáni vágy mögött? Lakner Judit vitatható, de mindenképp megfontolásra méltó véleménye szerint: „A mauzóleumok, a súlyos fekete gránittömbök, magas 114 W. A. 1876. 377. p; BFL XV.17.d.328 te / Salgótarjáni utca / Sváb. 115 http://ybl.archivportal.hu/temak/ganz-abraham-siremleke (Utolsó letöltés 2018. március 2.) 116 BFL XV. 17.d.328 te / Salgótarjáni utca / Deutsch Bemát.
