Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége idején (1914-1915)
266 Közlemények biztosított. Valószínűleg részben ezzel magyarázható az is, hogy a polgármester miért halogatta a minisztériumi körrendeletek kihirdetését, és sokáig miért nem tette meg a szükséges lépéseket az élelmiszerárak szabályozására. Az anomália már a kortársak számára is számos kérdést vetett fel, és sokan a nagyvállalkozók és nagykereskedők érdekeinek kiszolgálásával, valamint a fiumei kereskedelmi és ipari kamara befolyásos tagjainak nyomásával magyarázták a mulasztást. Az élelmiszerek ára még a triesztit is felülmúlta,55 amiért a lakosság a kereskedőket a nép kiszipolyozásával, a polgármestert és a képviselőtestületet pedig bűnrészességgel vádolta, és az uzsora elleni azonnali fellépést követelt. Ebbe a kontextusba illeszkedett be Pietro Stupicich városi képviselő decemberi interpellációja is, amelyben Corossacznak a túl magas árak letörésére irányuló lépéseiről kért tájékoztatást.56 Corossacz ekkor még nem kívánt beleavatkozni az egyre látványosabbá váló konfliktusba, és a sajtó túlzásaira, valamint a kereskedelemügyi minisztérium által megadott kulcsra hivatkozva kizárólag a polgárság és a képviselőtestület panaszainak közvetítésére szorítkozott. Ennek ellenére a körülmények már a következő napokban konformista magatartásának feladására és határozott állásfoglalásra kényszerítették a podestát. Corossacz a város nevében hamarosan Budapestről és Olaszországból rendelt harminc vagon lisztet, amelyet a fiumei pékek között osztott szét. Az intézkedést elsősorban a lakosság megnyugtatása és olcsó kenyérrel való ellátása, valamint az árak feletti közvetlen városi felügyelet kiterjesztésének lehetősége indokolta. Később hasonló megfontolásokból szén és rizs beszerzéséről is gondoskodott,57 amely intézkedésével ugyancsak az alsóbb népcsoportoknak kívánt kedvezni. A polgármester lépése látszólag nagy közmegelégedést eredményezett, azonban a városatyák elmaradása a képviselőtestületi ülésekről egy másféle olvasatra is felhívták a figyelmet: a podestái jogkör átlépésére és a fiumei autonómia megsértésére. Kérdésként vethető fel azonban, hogy az incidens valóban csak az autonómia megsértéséről szólt volna, vagy más okok is húzódhattak a hátterében? A polgármesterválság A képviselőtestület tagjai elégedetlenségüket a statútumban foglalt önkormányzati hatáskör kollektív gyakorlásával és a rappresentanza meghallgatási 55 A maximális árak. A Tengerpart, 1914. december 10. 56 A rappresentanza ülése. A Tengerpart, 1914. december 11. 57 Le dichiarazioni del podestá. La Bilancia, 1915. március 12.
