Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Közlemények - Ordasi Ágnes: Áldozat vagy sem? A fiumei autonómia kérdése F. G. Corossacz polgármestersége idején (1914-1915)

ORDASI ÁGNES

ÁLDOZAT VAGY SEM? A FIUMEI AUTONÓMIA KÉRDÉSE F. G. COROSSACZ POLGÁRMESTERSÉGE IDEJÉN (1914-1915)

1915. január 21-én a La Bilancia olasz nyelvű fiumei napilap Pereké non parliamo della crisi municipale (Amiért nem beszélünk a municipális válságról) címmel igen érdekes hírt közölt: előző este az Autonóm Párt által dominált képviselőtestület (rappresentanza) saját polgármesterének (podestájának) bizalmatlanságot szavazott.' Egyesek személyi ellentétekkel, mások az Autonóm Pártnak a polgármesterrel szembeni elégedetlenségével magyarázták a történteket, A Tengerpart című folyóirat pedig egyenesen a „magyarfaló” Riccardo Zanella1 2 ármánykodásáról és „aknamunkájáról” tájékoztatott.3 Emellett egyesek a konfliktus okát abban vélték felfedezni, hogy F. G. Corossacz podestá, a városi statútum pontjait megsértve, a képviselőtestület megkérdezése nélkül gabonát és szenet vásárolt az egyébként élelmiszerhiányban szenvedő városnak.

Noha Antonio Grossich4 első alpolgármester javaslatára a háborús körülményekre való tekintettel elhalasztották a határozat elfogadását, a krízis tovább folytatódott, amelynek egyik legjellegzetesebb vonásaként a városatyák teljesen megtagadták a polgármesterrel való együttműködést, és távolmaradásukkal határozatlanképtelenné tették a képviselőtestületet. A több hónapos bojkott nemcsak egyszerűen a költségvetés elfogadása és más, hasonló jellegű kérdések elintézése elé gördített akadályokat, de egy kormánybiztos kiküldésének lehetőségét is felvetette, ami a fiumei autonómia azonnali felfüggesztését jelentette volna.

Látszólag úgy tűnik, mintha az autonóm párti Corossacz nem számolt volna balszerencsés lépéseinek következményeivel, valamint azzal, hogy a város autonómiájának megsértésével saját pártját lehetetleníti el. Mindazonáltal az, hogy Corossacz 1897 óta folyamatosan részt vett a rappresentanza tevékenységében, valamint hogy a források az Autonóm Párt egyik legszélsőségesebb tagjaként ábrázolják, további kérdéseket vet fel.

Vajon átgondolatlan karitatív cselekedetről, vagy sokkal inkább előre megtervezett taktikai lépésről van szó? A kormány és a kormányzó milyen szerepet

1 Perché non parliamo della crisi municipale. La Bilancia, 1915. január 21.

2 A fiumei Autonóm Párt vezéralakja.

3 Kibújt a lóláb. A Tengerpart, 1915. február 13.

4 Autonóm párti városi képviselő.

Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x». 2017. 257-279. p.