Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme... 247 könnyebbé teszi az egymástól távol eső vidékek kormányzását, illetve ezáltal a határokon betörő ellenség kisebb eséllyel tudja elfoglalni. Bizonyos esetekben hasznosnak tartja az ország szélén, a szomszéd államok virágzó határmenti városainak közelségében új városok alapítását, amelyek ily módon részesülhetnek a túloldalon fekvő városba irányuló kereskedelem hasznából.85 Míg az első javaslat nálunk 1784-ben a kormányszékeknek Pozsonyból Budára való költöztetésében valósult meg, addig a másikat a Krakkóval szemben, a Visztula jobb partján fekvő Podgórze esete szemlélteti, amelyet Lengyelország első felosztása után a bécsi udvar azzal a céllal igyekezett naggyá fejleszteni, hogy ily módon lefölözze a Lengyelországba menő forgalmat, és a városba telepített iparosok és kereskedők közelebb legyenek a külföldi piachoz.86 A fejezet második szakaszában Justi a városépítés kérdését veszi szemügyre, a terület rendezésének, a város alaprajzának, az utcák és a házak megfelelő kialakításának kérdését vizsgálja. Úgy véli, hogy az alaprajzok közül a szabályos derékszögű forma a legalkalmasabb, mert egységet sugall, illetve egészségesebb is, mivel a szél akadálytalanul haladhat keresztül az utcákon, továbbá a folyópartok beépítése szempontjából is nagyobb előnyökkel jár, mint más alaprajzok. Az utcáknak szélesnek és kövezettnek kell lennie, a házak emeleteinek előírt számát pedig a város rendeltetése szerint kell megállapítani, és fontos, hogy az épületek tűzálló anyagból, lehetőleg kőből épüljenek. Justi szabályozott városépítési programot ad elő, amelyek elterjedtek voltak a 18. század második felében, ekkor vette kezdetét az építkezési rendeletek kibocsátása, amelyek főként egészségügyi, közbiztonsági és tűzvédelmi szempontokat tartottak szem előtt. Nem meglepő, hogy a városépítés is érdeklődése fókuszába került, hiszen a Policey hatásköre szinte mindenre kiterjedt, ami befolyásolhatta a népesség életét, ezenkívül a fent említett, területi munkamegosztáson alapuló - és mint láthattuk, II. József által is képviselt - gazdasági szemlélet is indokolta a városokra és az azok megfelelő kialakítására irányuló vizsgálódást. Összegzés A fentiekben elsősorban arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy a bécsi udvar által a tisztviselők és az állam területi politikája számára hasznos szakértők (jelen esetben a közigazgatási és kincstári hivatalnokok) képzése céljából létesített intézményekben a városépítés, valamint a városok gazdasági és köz85 Justi 1760. 317-319. p. 86 Danowska 2000.
