Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme... 245 tározó dokumentum szerint a városok, különösen Pest terjeszkedése nem kívánatos, mivel elvonja az embereket a földműveléstől.77 E megállapításban a város és a vidék egymás ellentéteként jelenik meg, ami a kameralizmus, azaz a merkantilista gazdasági elméletek német nyelvterületen kialakult együttesének egyik alapvető megkülönböztetését tükrözte. Johann Heinrich Gottlob von Justi a városépítésről Johann Heinrich Gottlob von Justi 1750-53 között volt a Theresianum tanára. Művei, amelyek túlnyomó többsége Bécsből való távozása után, az 1750-es évek végén és az 1760-as évek elején jelentek meg, számos szerző szerint nagy hatással voltak a kései teréziánus és a jozefinista korszak reformtörekvéseire.78 E munkák a kameralista irodalom korábbi terméséhez hasonlóan az állam hatalma és gazdagsága gyarapításának lehetőségeit, illetve a hatékony kormányzás eszközeit vizsgálják. Justit hagyományosan inkább a korábbi elméletek nagy szintetizálójának tekintik, mintsem önálló gondolkodónak. Ugyanakkor e diskurzuson belül ő volt az, aki egyrészt az állam céljaként már kizárólag a közjót (avagy a polgárok „boldogságát”) és nem egyszerűen a rendet vagy az uralkodó hatalmának biztosítását határozta meg, másrészt a gazdaságról és a kormányzásról folytatott vizsgálódást az addigi, még a fejedelmi tükrök vonásait mutató megközelítés helyett a rendszerezett tudomány irányába próbálta elvinni.79 Nagyrészt összefoglaló jellegű művei a társadalom és a gazdaság átfogó tanulmányozására irányulnak, és számba veszik a vizsgált területeken adódó kormányzati feladatokat. Die Grundfeste zur Macht und Glückseligkeit der Staaten (magyarul Az állam hatalmának és boldogságának alapjai) című művének 1760-ban megjelent első kötete alcíme szerint a földművelés, a népesség, a városépítés, valamint az ipar és a kereskedelem kérdéskörét taglalja a PoliceyWissenschaft, vagyis a rendészettudomány egészének szemszögéből. Justi ebben három fejezeten keresztül tárgyalja a városok keletkezését és rendeltetését, lehetséges felosztásukat, a területen való elhelyezésük és kiépítésük megfelelő módját, növekedésük okait és következményeit, valamint kormányzásuk elveit (Regierungsart).80 A kötet egyik alapvető állítása, amely Justi valamennyi művében elhangzik, hogy 77 Verbesserungsanstalten 1785. 4-5. p. 78 Szánt a y 1994. 57. p; Madarász 2002. 841. p; Pircher 2006. 158. p. 79 Simon 2004. 482. p. 80 Justi városokkal kapcsolatos gondolatait itt idézett művére is gyakran hivatkozva elemzi Walker 1998. 161-169. p.
