Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben

240 Közlemények E ponton visszakanyarodva az általam vizsgált esetre könnyű párhuzamot felfedezni a pesti kerületi kamarai biztos és a bordeaux-i adókerületi intendáns városépítő tevékenységében, ami részben abból adódik, hogy a 18. században a közigazgatás központosítása Európa számos országában nyíltan a francia mintát követte, így például a bécsi vagy a porosz udvari építési hivatal megszervezése a Bätiments du Roi példáján alapult.* 55 A városépítészet ebben a kontextusban a kincstári hivatalnokok doménuma, ők határozzák meg a városok terjeszkedé­sének irányát és a beépítésre alkalmas területeket, ahol szinte mindig piacteret is kijelölnek. Schilson elsődleges célja, a Magyar Kamarával egyesült Hely­tartótanács utasítását követve, szintén egy új nagy vásártér építése volt. Az új városrész szükségességét a Helytartótanácsnak írott levelében a pesti keres­kedelem és ezáltal a lakosság növekedésével, illetve az új vásártér rendezésé­nek a telekárverések bevételeiből való finanszírozhatóságával indolkolta.56 A bordeaux-i intendánshoz hasonlóan Schilsonnak a városépítéssel való foglala­toskodása egyáltalán nem volt esetleges, a Váci kapu előtti terület felparcel­lázására utasító helytartótanácsi rendelet ugyanis a kamarai adminisztrátorra bízta a városi gazdálkodás szempontjából releváns ügyeket, köztük a városi középítkezések és a városrendezés felügyeletét.57 Itt fontos megjegyezni, hogy 1786 márciusában Schilson hivatali elődje, a szintén a Theresianumban végzett Orczy László is készített egy tervet a Váci kapu előtti terület beépítésére,58 és magára Schilsonra az 1780-90-es évek fordulóján is hárult tervezői feladat, amikor a Kamara tulajdonába került balatonfüredi fiirdőtelep kiépítésével volt megbízva.59 Ennek fényében érdemes értelmezni azt a tényt, hogy a magasrangú közhi­vatalnokokat képző Theresianum építészeti tankönyve a városépítés kérdését is taglalja. Noha ez, mint fentebb elhangzott, a kortárs építészeti irodalmon belül rendhagyónak számított, a korabeli kormányzati célokat figyelembe véve indo­kolt volt. E tekintetben árulkodó, hogy az akadémia építészeti kurzusához kü­lön tankönyv készült, miközben számtalan latin nyelvű, köztük jezsuita szerzők által írt építészeti kompendium állt rendelkezésre. Rieger azonban láthatóan egy aktuális munka megírására törekedett, amely nemcsak a már klasszikusnak Place de la Concorde kialakítására meghirdetett pályázatot, amelyen az akadémia építészei vehettek részt. 55 Benedik 1994. 56 MNL OLC 51 1787.25.16. 57 Kovács 1934. 71. p. A kamarai adminisztrációk építésügyi hatásköréről lásdNAGY-F. Kiss 1995. 485. p. 58 Preisich 2004. 40,43. p. Orczy 1765-67 között volt a Theresianum növendéke. Gemmell- Flischbach 1880. 38. p. 59 Lichtneckert 2013.

Next

/
Thumbnails
Contents