Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Közlemények - Németh Ádám: A városépítészet mint a kormányzati tudás eleme a 18. századi Bécsben
240 Közlemények E ponton visszakanyarodva az általam vizsgált esetre könnyű párhuzamot felfedezni a pesti kerületi kamarai biztos és a bordeaux-i adókerületi intendáns városépítő tevékenységében, ami részben abból adódik, hogy a 18. században a közigazgatás központosítása Európa számos országában nyíltan a francia mintát követte, így például a bécsi vagy a porosz udvari építési hivatal megszervezése a Bätiments du Roi példáján alapult.* 55 A városépítészet ebben a kontextusban a kincstári hivatalnokok doménuma, ők határozzák meg a városok terjeszkedésének irányát és a beépítésre alkalmas területeket, ahol szinte mindig piacteret is kijelölnek. Schilson elsődleges célja, a Magyar Kamarával egyesült Helytartótanács utasítását követve, szintén egy új nagy vásártér építése volt. Az új városrész szükségességét a Helytartótanácsnak írott levelében a pesti kereskedelem és ezáltal a lakosság növekedésével, illetve az új vásártér rendezésének a telekárverések bevételeiből való finanszírozhatóságával indolkolta.56 A bordeaux-i intendánshoz hasonlóan Schilsonnak a városépítéssel való foglalatoskodása egyáltalán nem volt esetleges, a Váci kapu előtti terület felparcellázására utasító helytartótanácsi rendelet ugyanis a kamarai adminisztrátorra bízta a városi gazdálkodás szempontjából releváns ügyeket, köztük a városi középítkezések és a városrendezés felügyeletét.57 Itt fontos megjegyezni, hogy 1786 márciusában Schilson hivatali elődje, a szintén a Theresianumban végzett Orczy László is készített egy tervet a Váci kapu előtti terület beépítésére,58 és magára Schilsonra az 1780-90-es évek fordulóján is hárult tervezői feladat, amikor a Kamara tulajdonába került balatonfüredi fiirdőtelep kiépítésével volt megbízva.59 Ennek fényében érdemes értelmezni azt a tényt, hogy a magasrangú közhivatalnokokat képző Theresianum építészeti tankönyve a városépítés kérdését is taglalja. Noha ez, mint fentebb elhangzott, a kortárs építészeti irodalmon belül rendhagyónak számított, a korabeli kormányzati célokat figyelembe véve indokolt volt. E tekintetben árulkodó, hogy az akadémia építészeti kurzusához külön tankönyv készült, miközben számtalan latin nyelvű, köztük jezsuita szerzők által írt építészeti kompendium állt rendelkezésre. Rieger azonban láthatóan egy aktuális munka megírására törekedett, amely nemcsak a már klasszikusnak Place de la Concorde kialakítására meghirdetett pályázatot, amelyen az akadémia építészei vehettek részt. 55 Benedik 1994. 56 MNL OLC 51 1787.25.16. 57 Kovács 1934. 71. p. A kamarai adminisztrációk építésügyi hatásköréről lásdNAGY-F. Kiss 1995. 485. p. 58 Preisich 2004. 40,43. p. Orczy 1765-67 között volt a Theresianum növendéke. Gemmell- Flischbach 1880. 38. p. 59 Lichtneckert 2013.
