Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Weisz Boglárka: Az alsó-magyarországi bányavárosok kiváltságai a Zsigmond-korban
22 Bányavárosok az eljárásnak helyet adó Selmecbányával - ítélkezett királyi mandátum alapján bányaügyben.6 A városok azonban nemcsak bányaügyekben ítélkeztek közösen. 1406-ban Treutel Miklós tárnokmester által kinevezett bíró, Báti Jakab a selmeci és más bányák urburaispánja (urburgraff), valamint a selmeci bíró és esküdtek előtt libetbányai polgárok Libetbányán és Besztercebányán fekvő örökölt ingóságaik ügyében egyeztek meg, mégpedig annak megfelelően, amit korábban az újbányai, besztercebányai, körmöcbányai és libetbányai esküdtek előtt tettek.7 1425-ben Szalóki Demeter altárnokmester Selmecbánya, Besztercebánya, Libetbánya, Újbánya és Bakabánya bíróival és esküdtjeik- nek egy részével együtt ítélkezett Körmöcbányán a bíró- és esküdtválasztás kapcsán kirobbant ügyben.8 Az, hogy a királyi scansor és az altárnokmester - minden bizonnyal a tárnokmester kérésére — a bányavárosok közösségével hozott ítéletet, jól szemlélteti, hogy nem, vagy nemcsak a városok tekintették magukat összetartozónak, hanem ezt a királyi udvarban is így kezelték. Az uralkodó több esetben közös rendelkezést adott ki rájuk vonatkozóan. így 1405- ben Zsigmond minden becsületes embernek Körmöcbányán, Selmecbányán, Újbányán, Bakabányán, Besztercebányán és Libetbányán és a hozzájuk tartozó területeken megengedte a régi bányák művelését vagy újak nyitását, amiben a feudariusok, akiket Lehnhauereknek9 neveztek, egy évig nem gátolhatták meg őket, és azok hasznát egy évig élvezhették.10 11 1424. május 22-én Zsigmond Besztercebányát, Libetbányát, Körmöcbányát, Selmecbányát, Újbányát, Bakabányát és Fejérbánya, Hodrus és Kolpach oppidiumokat együtt adományozta oda feleségének," majd három év múlva a királynénak adta az arany, ezüst, ólom, vas és más fémek urburáját Körmöcbánya, Selmecbánya, Újbánya, Libetbánya, Besztercebánya, Bakabánya, Fejérbánya és Hodruszbánya területén.12 Természetesen a bányavárosok összetartozását nagyban megkönnyítette, hogy ugyanazon kamara alá tartoztak, hogy a bányászatot sok esetben ugyanaz 6 Wenzel 1880. 268. p. 7 DF 235 721. 8 BTOEI1I/2. 107. p. 9 A részes vájárok alvállalkozásban végezték a bányászatot, a kitermelt érc egy részét a fővállalkozónak adták át, a többit azonban szabadon értékesíthették. Vő. Gregor 1968. 178-179. p.; Paulinyi 2013. 10-11. p. 10 CD X/4. 819-820. p„ DF 249 792. 11 [...] domina regina suum magistrum thavamicorum in predictis civitatibus [...] constituere possit, qui universas causas incolarum earundem civitatum ac opidorum predictorum, quas magister thavemicorum nostrorum iudicare consuevit et diffinire, iudicandi et discutiendi plenam habebit potestatem. ZsO XI. 584. sz. 12 DL 39 286.
