Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán
Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán 213 hastífusz járvánnyal is, amelyet a nem megfelelő ivóvíz okozott.89 A kórház a környékbeli falvaknak is az egyik legfontosabb egészségügyi intézményévé vált. A hetvenes évek végéig a kórház a fénykorát élte, viszont a nyolcvanas évektől már teljesen átalakult, az új kórháztörvényekkel osztályok szűntek meg és alakultak át. Csíkszeredában felépült a megyei kórház, elkezdődött a köz- pontosítás, ezzel együtt orvoshiány és anyagi gondok is jelentkeztek. Vlahicán megszűnt a sebészeti osztály, ezután a műtéteket csak Csíkszeredában lehetett elvégezni. Ugyancsak fordulópontot jelentett a szülészeti osztály megszüntetése. A legnagyobb problémát az orvosok elvándorlása jelentette, akik a jobb szakmai és anyagi körülmények reményében Csíkszeredába, Székelyudvarhelyre vagy más nagyvárosba költöztek.90 A vállalati dolgozók egészségvédelmét az említettek mellett olyan létesítmények is szolgálták, mint a napi három étkezést biztosító kantin és falatozó, továbbá mosdók, öltözők, balesetelhárító berendezések. A kórház, minden nehézség ellenére, sikeresen látta el az vasüzem dolgozóinak és a kistérség lakóinak egészségügyi ellátását, ezt bizonyítja példáult, hogy visszaszorult a TBC betegek száma. A hetvenes években 120 férőhelyes napközi otthon, három óvoda és egy bölcsőde épült. Az 1949-től 25 fővel működő 1. számú óvoda 1984-re 120 férőhelyessé vált, ekkor már a vasüzemhez tartozott.91 A három további óvoda megosztva működött a falu és a vasüzem környékén. Mindez a nagyfokú gyermekszaporulatnak volt köszönhető.92 Az újonnan kialakult város másik kiemelkedő intézménye az iskolarendszer volt. A városban két általános iskola és egy líceum biztosította az oktatást, valamint a vasüzem munkásainak utánpótlását. Az elemi iskolai oktatás régi időkre nyúlik vissza Oláhfaluban, az ottani iskola megalakulását az 1700-as évekre teszik, az épületről viszont csak 1812-ből vannak írásos feljegyzések.93 1945-ben a főút melletti épületben megnyílt az egységes gimnázium, amely sajnos csak 1948-ig működött. 1948-ban az állam megszüntette az egyházi iskolát, és államosította annak vagyonát. 1948-1956 között beindult egy ipari szakiskola a volt állami iskola épületében bányász, öntő, lakatos, kohász és villamossági szakosztályokkal.94 Az iskola bentlakásának kezdetben Homoródfürdő 89 Szabó 1980. 22. p. 90 Ábrám 1998. 198-203. p. 91 Végh 1986. 6-7. p. 92 Koszta István: A vasöntők városa Vlahica. Hargita, 1969. február 14. 93 Ábrám 1998. 82-89. p. 94 Máthé-Nagy 1998. 8-9. p.
