Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)

Bányavárosok - Demeter Csanád: Szocialista urbanizáció Szentegyházán

206

Bányavárosok

lakótelepi ház épült.59 A tömbházak új lakásaiban a város népességének 39,1 %-a (2749 ember) élt.60 Mindez szervesen illeszkedett az országosan elrendelt városrendezési tervekhez, ahol szabályozták a beépíthető övezeteket, az épület és népességsűrűség mértékét, a lakótelepi házak küllemét stb.61

1968-ban a megyei újság így írt a város urbanizálásáról: „Ahogy nőtt, izmosodott a gyár, úgy épült gyarapodott a város is. A müút két oldalán, régi falusi porták mellett, a hajdani munkásbarakkok helyén, egyre több korszerű épület emelkedik a magasba. Míg az 50-es évek elején az üzem köré tömörült négy tízesház62 képezte a munkásváros bölcsőjét, az utóbbi öt év alatt 130 ma5. kép. Az utolsó munkáslakások elbontása a Kicsi és Munkások utcában A szerző gyűjteményéből

59 Vajda 1983. 175. p.

60 Uo.

61 Novák 2010. 153. p.

62 A tízes rendszer a székely falvak alapvető szervezési formája volt évszázadokon keresztül, amely a törvényes rend szerinti életet biztosította. A szentkeresztbányai munkások számára épített tízesházak ezt a szervezési formát követték, jól meghatározott feladatkörrel. Ezek a lakások kicsik és túlzsúfoltak voltak, hiszen a munkások legtöbbször átmeneti szállásként használták. Az 1950-es évekre romos állapotba kerültek, és ezek helyén igyekeztek új lakásokat építeni.