Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Nagy Péter: Bányatelepek a falvak szélén - Az Ózd környéki bányászkolóniák a 19. század közepétől az államosításig
Nagy Péter: Bányatelepek a falvak szélén... 175 nevezett Felső-telep - amelynek utcái az Iskola, Magazin és Flátsó sor nevet kapták valamint a négy különálló épületből álló, tisztviselőknek otthont biztosító Tiszti sor. A kolónia tehát több, eltérő kialakítású házakból álló kisebb teleprészből állott, ami jellemző volt a többi, később létesült Ózd vidéki bányászgyarmatra is. A lakóegységek neveiből is jól látszik, hogy az egyes társadalmi rétegek számára különböző lakóházakat építettek, amelyek építészetileg, alapterületükben és komfortfokozatukban is különböztek egymástól. A munkáslakások szoba-konyhásak, míg a Tiszti sor otthonai nagyobbak voltak, és fürdőszobával is rendelkeztek. Az egyedülálló munkásoknak két egyemeletes házat létesítettek, amelyeket 1938-ban tizenhat szoba-konyhás otthonná alakítottak át családok számára. 1895-ben az Alsó-teleppel bővítették Bánszállást. Emellett úgynevezett barakklakásokat is létesítettek, amelyekben nőtlen munkások éltek, valamint két helyiségben családok is laktak.19 1938-ban a kolónián egy tiszti és hét altiszti20 lakóház volt tizennégy lakással, valamint megtalálható volt még itt harminc munkás-lakóház százhatvan otthonnal, valamint két munkáslaktanya húsz fekvőhellyel.21 A Járdánházához tartozó Vajácson szintén a bányamegnyitást követően, a 19. század utolsó évtizedében épült fel a kolónia, amely az 1910-es évek elején egy tiszti, tíz altiszti és nyolcvanöt munkáslakást foglalt magában.22 Utóbbiak négylakásos, vörösre festett, bádoggal fedett házak voltak, és három utcát alkottak: a Felső sort, az Alsó sort és a Patakpartot. A tisztviselői lakások a Felső sorral párhuzamosan helyezkedtek el, azonban látványosan külön álltak a munkásság otthonaitól.23 A bányát az 1920-as években bezárták, a telepiek maradtak, de nyugdíjastelepként is működött, vagy éppen büntetésből helyeztek oda dolgozókat.24 Somsályon is szinte a bányászattal egyidős az első telep, a Hosszúsor, amelyet 1903-ban hoztak létre.25 Itt is érvényesült a társadalmi rétegek szerinti elrendezés, mivel a telep egy tiszti, három altiszti és tizenkét munkásházból, továbbá egy munkáslaktanyából állt.26 A távolabbi térségekből érkezők elszállásolása érdekében Somsályon 1905-ben öt barakklakást húztak 19 Csák-Vass 2016. 22-27. p. 20 Az altisztek a munkásság irányítói szerepkörben dolgozó csoportját alkották (a bányászat esetében például főaknászok, aknászok, felvigyázók). 21 Rima 1938. 10. p. 22 Rima 1938. 9. p. 23 Bogárné Beliczky 2004. 7. p. 24 Interjú Suller Józsefnéval (1932). Farkaslyuk, 2017. április 26. Az interjút készítette: Nagy Péter. 25 A rimamurány-salgó-tarjáni vasmű részvénytársaság üzleti eredménye. Munka, 1903. november 15. 3-4. p. Lehoczky 1967. 57. p. 26
