Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre... 163 núskodó tervek alapján emelt házak, vagy az 1920-as évekig alkalmazott favázas építő technika sajátos színt képviselt a korabeli Pécs építészeti kultúrájában, de nem gyakorolt jelentősebb hatást a város építészetére. A Társaság ugyanakkor mindig figyelmet fordított a helyi igények kielégítésére, ezt támasztja alá, hogy a DGT ausztriai telepeinek lakóépületei teljesen más méretben és elrendezésben készültek.51 Epilógus A Dunagőzhajózási Társaság kolóniái ma már csak keveset őriznek egykori szépségükből, rendezettségükből. A modem higiénés igények kielégítése érdekében korszerűsített egykori munkáslakások a szerepüket ugyan ma is ellátják, de az épületek nagy részét — a tulajdonviszonyok változásával összefüggésben - a legcsúfabb és legkülönbözőbb toldalékokkal szinte a felismerhetetlenségig átalakították. Az ezáltal kaotikussá tett utcaképeket tovább rontja a több mint száz éves épületek felújításra szoruló, rossz állapota. A városszerkezetben általában kedvezőtlen helyet elfoglaló telepek kisméretű lakásai gyakran túlzsúfoltak, a lakók között sok a munkanélküli és a szociális segélyben részesülő. A DGT ausztriai építkezéseitől eltérő, a helyi viszonyokhoz igazodó, ugyanakkor a magyar átlagnál korszerűbb és a stílust illetően is modernebb épületeik mára egy szegregálódó városrész jelentős problémájává váltak.52 a népművészet, a kézművesség, az egészséges életmód fontosságát, a falu és a természet megóvását hangsúlyozza. Bővebben lásd: Moravánszky 1998. 202-206. p. 51 Jó példa erre a DGT korneuburgi hajógyárának munkásai számára az 1910-es és 1920-as években épített lakótelepe, amelynek házai emeletesek voltak, 8, illetve 16 lakást foglaltak magukba. Az épületek alagsorában nemcsak kamrákat, de zuhanyozókat és kádfürdőt is kialakítottak. A padláson mosókonyha, tároló és szárító helyiség kapott helyet. Lényeges különbség volt még, hogy a házakban különböző méretű lakások voltak megtalálhatók: a háromszobás 50 négyzetméterestől a szoba-konyhás 30 négyzetméteresig. Minden lakáshoz a közös folyosón elhelyezett külön WC tartozott. Míg a DGT pécsi kolóniáinak házai az építési szabályrendeletben meghatározott falvastagságnál vékonyabb falakkal épültek, addig a korneuburgi épületeknél már vasbeton gerendákat és beton tálcákat is alkalmaztak. Huszár 2004. 178-196. p. 52 Forrné ms.
