Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre... 157 Újhegy A kolónia kialakulása a Jičínský-féle 1913-as rekonstrukcióhoz kapcsolódik. A forrásokban Üszögként is emlegetett pécsújhegyi telep nem a bányászok, hanem a központi szénelőkészítőben, a brikettgyárban és az erőműben, valamint a különböző szerelőműhelyekben dolgozó alkalmazottak számára épült. A 29 lakásból álló újhegyi tisztviselő-telep a Pécsváradi országúira kivezető, ma Buzsáki Imre nevét viselő utcában épült meg. Emellett 67 munkáslakást is emeltek. 1930-ban 45 épületben összesen 102 lakást írtak össze Újhegyen. Ez a szám 1944-ig alig változott: az újhegyi kolónia ekkor 108 lakásból állt. 1914 augusztusában kelt levelében a bányaigazgató kilenc lakóház felépítésére kért engedélyt. A helyszínrajz szerint ekkor már 15 épület létezett a telepen: a Buzsáki Imre utca egyik végén öt, a másikon négy házat, míg a mai Karancs utca elején három-három lakóépületet ábrázoltak. Az új épületek közül három a szintén ekkor emelt, új vasútállomás alkalmazottai számára készült: egy lakóház az állomásfőnök, egy kétlakásos épület két vasúti tiszt, egy szintén kétlakásos ház pedig egy vasúti tiszt és egy altiszt számára. Emellett három felvigyázói lakházat és három munkáslakóházat is építettek.40 Az állomásfőnök kúriára emlékeztető, neobarokk háza három szobából, előtérből, konyhából, kamrából és fürdőszobából állt. A munkáslakóházak közül kettő egyemeletes volt, amelyekben négy darab kétszobás lakást alakítottak ki. Kellemesebb látványt eredményezett, hogy az utcavonalra helyezett házak bejáratai az udvarról nyíltak, az ámyékszékek és a gazdasági épületek pedig az épületek mögött kaptak helyet. A lakóépületekkel egy időben, az új vasútállomáshoz hasonló stílusban, geometrikus mintával díszített, apró ablaktáblákból álló, nagyméretű ablakokkal tagolt homlokzattal készült el a DGT újhegyi üzemvezetőségi épülete, amely az 1910-es évek bécsi építészetének eleganciáját idézi. A telep továbbépítésére az 1920-as években került sor, összefüggésben az újhegyi ipari létesítmények bővítésével. Hét tisztviselői és két felvigyázói épülettel gyarapodott ekkor a kolónia a Buzsáki Imre utcának a Pécsváradi útra kivezető szakaszán. Ezek a tervek 1920-ban Bécsben készültek Leixner építész munkájaként.41 A legszebb, egyedi plánum alapján épült villa főhomlokzatát két kisebb ablak közötti félköríves lezárású bejárat, illetve egy összetett formájú emeleti ablak díszítette. A hátsó fronton négy földszinti és négy emeleti, egyforma, spalettás ablak engedte be a fényt a nagy alapterületű helyiségekbe. 40 MNL BaML IV.1406. C—413/1916. 41 MNLOLZ271. 81. cs. 152. t.
