Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Bányavárosok - Pilkhoffer Mónika: A szénbányászat hatása a városszerkezetre és városképre Pécsett (1852-1945)
PILKHOFFER MÓNIKA A SZÉNBÁNYÁSZAT HATÁSA A VÁROSSZERKEZETRE ÉS A VÁROSKÉPRE PÉCSETT (1852-1945)' Pécs gazdasági életében és fejlődésében hatalmas szerepe volt a két évszázadon keresztül átívelő bányászatnak. A 19. század közepétől egyre jelentősebbé váló szénbányászat mellett a 20. század második felében megkezdődött az uránérc kitermelése is. A bányászathoz kapcsolódó beruházások közül kiemelkedik a bányászok elhelyezését szolgáló lakótelepek építése, ami nagyban hozzájárult Pécs kelet-nyugati irányú térbeli terjeszkedéséhez, a városkép átalakulásához. Jelen tanulmány csak a szénbányászat, és azon belül is csak a Dunagőzhajózási Társaság tevékenységéhez köthető szénbányászat városfejlesztő hatásait veszi számba. A város keleti peremén, 15 km hosszúságban elterülő szénvagyon ebben az időben négy kerületre (Pécsbánya, Szabolcs, Somogy és Vasas) tagolódott.2 Mivel 1945-ig csak Pécsbányatelep tartozott a városhoz, ezért a Szabolcs, Somogy és Vasas falvakhoz kapcsolódó kolóniákat ebben a tanulmányban nem érintjük. A modern szénbányászat megteremtője: a Dunagőzhajózási Társaság A Pécs környéki szén létezéséről már a 17. században is tudtak az itt élő emberek, de a szén kitermelése a 19. század közepéig főként kis magánbányák formájában a felszín közeli teleprészek táróművelésen alapuló kibányászását jelentette.3 A modern bányászat a pécsi szénmedencében a Dunagőzhajózási Társaság megjelenésével kezdődött. Az Első cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társaságot John Andrews és Joseph Pritchard angol vállalkozók kezdeményezésére a legnagyobb osztrák tőkések és magyar arisztokraták - köztük az Andrássy, az Ap1 A tanulmány a Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században címmel 2008-ban, a Pro Pannonia kiadó gondozásában megjelent könyv összefoglalása. A témában megjelent munka még: Pilkhoffer 2010. 2 Huszár 2005. 190. p. 3 A DGT megjelenése előtti Pécs környéki bányászatról lásd Móró 2001. 15-24. p.; Pálfy 2002. 28-43. p.; Pálfy 2003. 6-14. p.; Horváth 2006. 35-39. p.; Bíró 2004. 46-51. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv XII. 2017. 143-168. p.
