Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. (Budapest, 2017)
Gyáni Gábor: In memoriam Bácskai Vera (1930-2018)
Gyáni Gábor: In memoriam Bácskai Vera 13 és lakóik sem polgárok jogi értelemben, viszont már ekkor gócpontjai voltak az egyre élénkebb árucserének, és „nemcsak a mezőgazdasági terménycserében, de bizonyos mértékig az élelmiszer és iparcikkek cseréjében is vetélkedtek a városokkal”, mármint a szabad királyi jogállású városokkal. Ez a felfogás Bácskai Vera egész várostörténet-írói pályafutását végigkíséri, és az időközben a kora újkorra és a korai modem korra átváltó historikus ugyanezt vallja ösz- szegző igénnyel, amikor közreadja a Városok Magyarországon az iparosodás előtt című monográfiáját (Budapest, 2002. Osiris Kiadó). Egyszerre több körülmény is arra késztette Bácskai Verát, hogy kutatási korszakot váltson. Egyrészt Székely György nem nézte jó szemmel középkortörténeti kutakodásait, másrészt új munkahelye, a Fővárosi Levéltár nem őrzött középkori forrásanyagot. így szinte kézenfekvő volt számára a 18. és a korai 19. századra, de változatlanul a városokra fókuszáló kutatómunka folytatása, amelynek részben Pest és Buda, részben a vidéki városfejlődés múltja képezte szőkébben vett tárgyát. Több olyan tanulmányt is írt azonban ekkoriban, amelyekben a vidéki urbanitásokat tüntette ki figyelmével (Fehérvár, Győr, Kaposvár); közülük kiemelkedik a Gyula város 15. és 16. századi gazdaságáról és társadalmáról szóló, önálló könyvként publikált írása (Gyula gazdasága és társadalma a XV- XVI. században. Gyula, 1991. Békés Megyei Levéltár). Új nagy témaként a piackörzetek vizsgálatát választotta, amelybe Nagy Lajos muzeológussal közösen vágott bele. A hazai kvantitatív történeti kutatások egyik előfutáraként is jelentős projektben azt bizonyították gazdaságtörténeti érveléssel, hogy nem kizárólag a városi jogállás, sokkal inkább az árucsere, a piaci funkció dönti el egy adott település tényleges társadalmi jellegét. A piackörzetek határainak kvantitatív paramétereken nyugvó megállapítását eredményező várostörténeti kutatások jelentik Bácskai Vera tudományos teljesítményének csúcsát. Két könyv született ebből a kutatási programból, a Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban című, Nagy Lajossal közösen jegyzett munka (Budapest, 1984. Akadémiai Kiadó), valamint a Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején című, először magyarul (Budapest, 1988. Akadémiai Kiadó), nem sokkal később angolul is közzétett (Towns and Urban Society in Early Nineteenth-century Hungary. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó) monográfia. Ez utóbbival szerzett Bácskai Vera akadémiai doktori fokozatot 1982-ben. Időközben döntő változás állt be munkahelyi életfeltételeiben is. Különösen nehéz időszak volt Fővárosi Levéltár-beli életében az 1970-től kezdődő néhány év, amikor a férje perében - a vád tanújaként - Tánczosra nézve súlyosan terhelő tanúvallomást tett Ságvári Ágnes párttörténész került az intézmény élére. Könnyen elképzelhető, hogy milyen lelki súllyal nehezedett mindez rá, aki ekkoriban már a levéltár tudományos titkáraként tevékenykedett. Viszont a
