Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Kincses Katalin Mária: Ökológiai háttér, vízrajzi adottságok és városi higiénia összefüggései Sopronban a 15-18. században
214 Városok és természeti erőforrások kiterjedése nem volt állandó, mint napjainkban. Ez a megfigyelés a magyarázata annak, hogy a korabeli szemtanúk, akik a Sopron időjárására utaló jelenségekről már a középkortól kezdve feljegyzéseket készítettek, a Fertő vízszint- ingadozásaival együtt a városon keresztülfutó vizek szintjének ingadozását is minduntalan megemlítik, hiszen a vízbőség és a szárazság a mindennapi életre, a gazdasági tevékenységre és a terméseredményekre döntő, közvetlen hatással volt. Ugyanakkor, úgy vélem, a közép- és kora újkorban a lakosság és a városvezetés nem szemlélte passzívan a természet diktálta vízrajzi változásokat, a folyók, patakok vízszintingadozásait, hanem - ha nem is gyökeresen, de mint látni fogjuk - nem kis mértékben igyekezett megváltoztatni környezetét: a vízimalmok használatával, az árvíz elleni védekezéssel, a káros pangó vizek és a fölösleges talajvíz elvezetésével, a halastavak rendszerének fenntartásával.26 Ily módon a városvezetés a lakosok számára hasznot hozóan igyekezett Sopron környezetét befolyásolni a vízellátás szempontjából: legkésőbb a 14. századtól dokumentálható a Soproni-medencén keresztülfutó Ikva- és Rák (Bánfalvi-) patak medrének (át)alakítási folyamata.27 Mindezt a korabeli szemtanúk leírásai is megerősítik. Rosner Mátyás (1637-?) wittenbergi diák 1660-ban előadást tartott Sopronról. Beszámolója nyomtatásban is megjelent Dissertatio geographica címmel.28 A leendő lépesfalvi, majd ágfalvi prédikátor így mutatta be szülővárosát: „Végre pedig ez a város, amint ezt már fentebb említettük, a legkellemesebb, legegészségesebb helyen fekszik, erdők, gyümölcsösök, mezők veszik mindenünnen körül, a levegő egészséges, tiszta, sok forrás buzog itt tiszta vizével...”29 Vagyis a város 17. századi képét leíró kulcsfogalmak között a szövegben szerepel a vízbőség, a tisztaság és az egészség.30 26 „Az ember azonban, ha nem is gyökeresen, de korábban is némiképp megváltoztatta környezetét, beavatkozott a terület folyóinak rendszerébe, s többé-kevésbé áttételesen az állóvizek, mocsaras területek viszonyaiba is.” Kiss 2001. 281. p. 27 Kiss 2001. 282. p. Természetesen nem új medrek kialakításáról, mesterséges csatornaszakaszok) építéséről van szó, hanem pl. a kanyarulatok levágásáról, a patakok vizének gyorsításáról, hogy malmot hajthassanak. 28 Rosner 1660. Ismertette: Csatkai 1938. 9-11. p. 29 Rosner 1660. 307. p. 30 Egyelőre nem készült elemző tanulmány arról, hogy a Sopron vízbőségéről, tisztaságáról, úgymond egészséges klímájáról szóló 17-18. századi leírások pusztán a korabeli városleírások (egymástól átvett) jellemző toposzai csupán, vagy valós jelenségről van szó. A kérdéshez kiváló kiindulópontot jelenthet a Sopronról szóló (tudomásom szerint) legelsőjellemzés a 12. század közepéről, a Szicíliában élő muszlim geográfus, Idríszi tollából: „Pompás, nagy város, sok vízzel és kerttel, forgalmas piacokkal és utcákkal. Házai magasak, sétányai pompásak. Termékeny síkságon fekszik.” Elter 1985. 56. p. Idézi: Zsoldos 2016. 201. p.
