Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül

90

Városok és természeti erőforrások

5. kép. Eger az 1878. augusztusi árvíz után - a piac téri (ma Dobó tér) híd. Vasárnapi Újság, 25. (1878), 39. sz. 616. p.

malmán, illetve az egri egyházmegyei nyugdíjintézet Czifra-malmán a tulajdonosok egyelőre nem kívántak túladni, s megszüntetni sem akarták azokat. A mederszabályozáshoz kapcsolódóan kisebb átalakításokat végeztek a zúgókon és zsilipeken: csökkentették a zúgok magasságát, illetve lebuktatható gátat építettek be a Posuerunt helyére, a Belső-malom gátját pedig felnyitható zsilippel látták el. Egerben tehát a malmok terén, a Belső malom kivételével, nagy változás nem történt, ugyanakkor a kapcsolódó malomszerkezeteket biztonságosabb módon alakították át.

Az egriek, akárcsak a miskolciak, a királyi közlekedési minisztériumtól kértek mérnököket, hogy szemléljék meg a helyszínt, s készítsék el a szabályozási terveket. A november 13-án megtartott szemle, amelyet Boros Frigyes királyi tanácsos és országos középítészeti felügyelő elnökölt, megállapította, hogy elkerülhetetlen a patak medrének lemetszése és rendbetétele, s a védgát helyre