Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
Bodovics Éva Judit: Építő áradat 87 mértékben megrongálta az egyik városi tulajdonban álló malmot, hogy azt már nem lehetett helyreállítani; inkább szétbontották, s részenként értékesítették. Ráadásul még néhány évvel korábban a város a saját malma mellé megvásárolta a Király és a Fáy malmot, így amikor majd elérkezik az idő, mint saját tulajdont, felszámolhatja. Egyelőre azonban nem ez volt a városvezetés terve, hiszen a malmokat megjavítatta, s megpróbálta értékesíteni.42 A malmok mellett a másik, hosszú távú célt szolgáló ügy a patakok medreinek szabályozása volt. Ugyanis az árvíz okaként rámutattak arra is, hogy nem csupán a malmok szűkítik és torlaszolják el a medret, hanem azok egyébként is több helyen igen keskenyek, nem eléggé mélyek és meglehetősen kanyargósak. Korábban, mint ahogyan arra már utaltunk, Miskolcon, Egerrel ellentétben, nem végeztek nagyobb léptékű szabályozást. A mostani árvíz viszont nemcsak hogy megkövetelte, hanem lehetővé is tette ezt. A patakok menti házak egy része összedőlt, a malmok, malomszerkezetek és egyéb, vizet hasznosító berendezések megrongálódtak, az ár a hidakat kettő kivételével elsodorta. A tervek elkészülte előtt a közmunka és közlekedésügyi minisztériumból érkeztek mérnökök, hogy a helyszínt megszemléljék. A szabályozás során amellett, hogy nagyobb levágásokat eszközöltek, s ezáltal egyenesebbé tették a medret, több helyen szükségessé vált a benyúlások, úgynevezett sarkantyúk eltávolítása, a meder falának megemelése és megerősítése. Ez utóbbi tekintetében a helyi lakosság is kivette a részét, hiszen a patakok menti telkek parterődítését a tulajdonosok végezték hatósági tervek és felügyelet mellett. A partfalat cölöpökkel biztosították, s annak érdekében, hogy a cölöpökben ne akadhasson fenn semmilyen, a viz által szállított hordalék, a viz felőli részen deszkákkal fedték be. Feltehetőleg a cölöpök és a deszkák közötti réseket földdel töltötték ki, miként azt Egerben is tették.43A kevésbé ingatag partszakaszokon pedig megelégedtek fűzfák ültetésével. A közterületeken és a tehetősebb tulajdonosok partszakaszain viszont cementbe ágyazott kőfalat állítottak fel a viz pusztító erejének fékezése érdekében. A mederszabályozás költségeinek fedezésére a város kölcsönt vett fel, hiszen az egyébként is szűkös anyagi viszonyok között a helyreállítás költségeire nem futotta. A legnagyobb összeget az új meder nyomvonalába eső telkek kisajátítása tette ki. A városvezetés olyannyira sürgetőnek érezte a feladat mihamarabbi bevégzését, hogy a törvény által előírt kisajátítási folyamatot mellőzve, magánszerződések (egyszerű adásvétel) útján vásárolta meg a szükséges területeket. A munkálatokhoz 1881 tavaszán kezdtek hozzá, s még az év vége előtt 42 MNL BAZML IV. 1905.a. 725/1878; IV. 1927 36, 127/1881,47,58/1882. 43 MNL HML V.71.3 3682/81,557.
