Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül

Bodovics Éva Judit: Építő áradat

85

3. kép. Miskolc az 1878. augusztusi árvíz után — házak az Avas alatt. HÓM Történeti Adattár 53.2007.4

csapás mértékéről.38 A felvett károk alapján - a beérkező adományoknak megfelelően - több hullámban kisebb-nagyobb összegben részesítették a kárvallottakat. A helyreállítási munkákat azonban nagymértékben hátráltatta a szűnni nem akaró csapadékos időjárás, valamint az ennek eredményeként bekövetkező szeptember 27-i újabb áradás. „Még nincs egy hónapja, hogy az aug. 31-iki áradás veszélyeivel küzdöttünk, még nem törölhettük el borzasztó nyomait s szept. 27-én újólag árviz pusztította városunkat. [...]

Most is Mónosbél környékén éspedig az aug. 31-ikinél nagyobb felhőszakadás volt s a szarvaskői völgy felöl omlott a roppant víztömeg városunkba. A vizár újólag kereskedőinket s iparosainkat sújtotta, kik az első katasztrófa alkalmával is a legtöbbet szenvedek; mert habár az áradás nem érte is el az aug.

38 Mind az egri, mind a miskolci árvízről készültek fényképfelvételek helyi és budapesti (például Klösz György) fényképészek révén, emellett - legalábbis Miskolc esetében ismeretes, hogy - egyre több katasztrófaturista jelent meg a helyszínen.