Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Előszó

ELŐSZÓ A várostörténet a városok kialakulásában és fejlődésében közrejátszó tényező­ket vizsgálva régóta kiemelt figyelmet fordít a természeti erőforrásokra. Ezek nemcsak a település helyének megválasztásában játszottak szerepet, de egy- egy erőforrás felfedezése vagy hasznosításának korábban ismeretlen lehetősé­ge nem kis részben járult hozzá városok fejlődéséhez, ezen erőforrás kime­rülése, vagy elértéktelenedése számos esetben hanyatlásához is. A Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége által 2015 novemberében megrendezett V. Magyar Várostörténeti Konferencia témájaként azt a kérdést tüztük ki, hogy a Kárpát-medencei városok egyes idő­szakokban hogyan használták vagy éppen nem használták bizonyos természeti erőforrásaikat? Egyáltalán az egyes korszakokban és városokban mely erőfor­rások voltak fontosak? Milyen konfliktusokhoz vezettek az egyes szereplők el­térő érdekei az erőforrások használatát illetően? Milyen erőfeszítéseket tettek a városok, hogy adott természeti erőforrást fel tudjanak használni, és annak felélése, illetve a természeti környezet város általi megterhelése milyen hatás­sal volt a városra? Évkönyvünk X-XE kötete a konferencia előadásainak egy részét tartalmaz­za. Az ásványkincsek városalakító hatásával és hasznosításával foglalkozó ta­nulmányok a következő kötetben fognak megjelenni. A konferencia előadásai és a nyomukban született tanulmányok érzékeltetik a kutatásban végbemenő szemléleti átalakulást, melynek révén az erőforrások hasznosításának gazda­ságtörténeti jelentősége mellett mindinkább a természetes és a mesterséges környezet sokoldalú kölcsönhatásának tanulmányozása kerül előtérbe. A kör­nyezettörténet az utóbbi két évtizedben a történetírás egyik leginkább innovatív ágává vált. A nemzetközi történetírásban már az 1990-es évek óta megfigyel­hető várostörténet és kömyezettörténet összekapcsolódása, par excellence kör­nyezettörténeti kérdésfeltevések és módszerek alkalmazása a városok kutatásá­ban. A várostörténetnek ez az irányzata nem egyszer a kömyezettörténet olyan felfogásával szemben határozza meg magát, amely kizárólagos tárgyának a ter­mészeti környezetet és annak az emberi tevékenység következtében bekövet­kező változását tekinti. A hazai várostörténet még csak az első lépéseket tette meg ezen az úton. Az Urbs jelen és soron következő kötetét abban a reményben bocsátjuk útjára, hogy számos értékes kutatási eredmény közlése mellett a kör­nyezettörténet irányába történő, mind sürgetőbb nyitást is ösztönözni fogja. A Szerkesztőség

Next

/
Thumbnails
Contents