Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
78 Városok és természeti erőforrások Eger Miskolc 1878. szeptember 27. 1878. szeptember 27. 1878. november 2. 1878. november 3. 1879. május 1888. február 1888. március A táblázatból egyértelműen látszik, hogy a jelentősebb árvizek - pontosabban, amiket feljegyeztek - a nyári időszakra, illetve kora őszre estek. Ezek az árvizek, mint már említettük, felhőszakadásokból keletkeztek, többnyire váratlanul érték a lakosságot, és amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan le is vonultak. A nagy mennyiségű viz, a váratlanság és a gyorsaság hármas tényezőjének eredményeképpen rendkívül pusztítóak voltak, hiszen nem volt idő arra, hogy a lakosság kellően felkészüljön az áradás kivédésére. Listánkról az is leolvasható, hogy az árvizek periódusokban követték egymást.17 A 19. századot tekintve csapadékosabb időjárásról vallanak az 1820-as és az 1850-es évek közepének, valamint az 1870-es évek második felének árvizei. Ugyanakkor a száraz 1860-as években egyik városban sem volt árvíz. Kutatásunk szempontjából az 1870- es évtized árvízben bővelkedő évei érdemelnek figyelmet. 1876-tól kezdődően ugyanis jelentősen megemelkedett az éves csapadékmennyiség mértéke, amely az 1878-1880-as években érte el csúcspontját.18 Ebben az időszakban következett be az 1875-ös és 1876-os budapesti, az 1878-as egri és miskolci és az 1879-es szegedi árvíz is. Miként a bevezetőben említettük, a természeti katasztrófák történeti kutatásánál elengedhetetlen, hogy hosszabb időmetszetben szemléljük a jelenséget. Éppen ezért érdemes kitérnünk arra, hogy a két településen korábban milyen intézkedések történtek az árvizekkel kapcsolatban. Egerben az első nagyszabású árvízvédelmi építkezésre a 18. század végén került sor. Feltételezhetően az 1757-es áradás pusztításait látva19 határozott úgy Eszterházy Károly egri püspök, hogy védgátat épít a város felső szakaszán. 1771-ben Zathureczky János 17 Egy olyan listán, amely nem csupán az árvizeket, vagyis a kiöntéseket, hanem az áradásokat (vízszintemelkedés) is feltünteti, sokkal hangsúlyosabban elkülönülnek egymástól a csapadékszegény és a csapadékban bővelkedő időszakok. Lásd Bodovics 2014. 18 Az 1870-es évek második felének csapadékos időjárása és az árvizek közötti kapcsolatról lásd Bodovics 2015. Breznay 1995. 83. p. 19
