Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Városok és természeti erőforrások. Válogatás az V. Magyar Várostörténeti Konferencián (Budapest Főváros Levéltára, 2015. november 18-19.) elhangzott előadásokból - Bodovics Éva Judit: Építő áradat. Városfejlődés az árvíz segítségével Eger és Miskolc példáján keresztül
76 Városok és természeti erőforrások dasági munkákra alkalmas területeken éltek, a borsodi megyeszékhelyen azonban nem alakult ki erre az időre a külvárosoknak az a formája, mint Egerben.15 Az elmondottak az árvizek kezelésében is éreztették hatásukat. Mint a megyének alárendelt városok, minden jelentősebb intézkedés kapcsán, s különösen a malmok ügyében a megye jóváhagyására voltak utalva. A korlátozott szabad döntéshozatal mellett rendezett tanácsú városként kevesebb bevételre tehettek szert, mint a szabad királyi városok. Ez különösen Eger esetében volt érezhető, amely még Miskolcnál is kisebb összegből gazdálkodhatott. A városok lakosságának társadalmi összetétele pedig előrevetíti, hogy az árvizek alkalmával a károsultak között nagy számban fordulnak elő a kereskedők (üzletük és lakóhelyük elhelyezkedése okán), illetve a szegényebb, paraszti életmódú kisiparos és földműves rétegek (életkörülményeik okán). Rátérvén az árvizek ismertetésére, elmondhatjuk, hogy a hasonló természeti adottságoknak köszönhetően Egerben és Miskolcon több esetben is szinte napra pontosan ugyanakkor került sor áradásra. 1. sz. táblázat Árvizek Egerben és Miskolcon a 18-19. században16 Eger Miskolc 1757. július 4. (1757. szeptember) (1766) 1778.január 29. 15 Habár a korszakban hatályos Építészeti szabályok utcák szerint különbséget tett belváros és külváros között, s a külvárosnak számító részeken élők Miskolcon is a város szegényebb rétegekből kerültek ki, foglalkozási megoszlásuk eltérő arányai miatt (többségében kisiparosok, napszámosok) mégsem hasonlatosak az egri hóstyákon élőkhöz. 16 A táblázatban csupán a tanulmány szempontjából releváns, nagyobb árvizek szerepelnek; így kimaradtak az 1750-nél korábbi és a kevésbé jelentős árvizek. Az adatok forrásai Eger esetében: Eger, 1878. szeptember 5. Danicza 1978-1979, Barna 201 lb, Breznay 1995, Réthly 1998. A zárójelben lévő évszámokat Barna Béla említi tanulmányában részben az Eger című hetilap 1878. szeptember 5-i számára hivatkozva, amelyet mi magunk is használtunk, viszont abban nem szerepelnek a mondott évek. Breznay említést tesz egy 1757 szeptemberi áradásról, viszont az 1766-os és 1787-es árvízre eddig nem találtunk utalást más forrásokban. Ezért a zárójeles évek fenntartással kezelendők. A Miskolcra vonatkozó adatok forrásai: MNL BAZML IV.1905.a; Szendrei 1886, Szendrei 1911, Pfliegler 1996, Réthly 1998, Szűcs 2003.
