Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Recenziók - Remembering the City. A guide through the past of Kosice. Szerk. Gayer, Veronika - Otcenásová, Slávka - Zahorán, Csaba Ismerteti: Czoch Gábor
Remembering the City. A guide through the past of Kosice 445 Világosan látható, hogy a Remembering the City kötetének szerzőgárdáját és a szerkesztőit ehhez hasonló megfontolások vezethették kötetük koncepciójának kialakításakor, amit már a könyv címe is sugall. Az egyik legnagyobb hagyományú, multietnikus, tipikusan közép-európai város, Kassa emlékezetét kívánják felidézni egy olyan sajátos útikönyv révén, amely a város mai arculatából kiindulva annak múltján kalauzolja végig az olvasóját. A könyv külső megjelenése valóban a modem útikönyvekéhez hasonló. Könnyen forgatható, elfér egy zakó vagy esőkabát zsebében, igényes papíron készült, szebbnél szebb képek és térképek gazdagítják. Említsük meg, hogy az előbbiek ifjabb Szaszák Györgynek, az utóbbiak pedig Sebők Lászlónak köszönhetők. Vagyis ezt a kötetet városnézés közben, útikönyvként is használhatjuk. Ez a forma ugyanakkor azt is meghatározza, hogy a könyv miként vezeti végig az olvasót a város gazdag múltján: a rendhagyó útikönyv nem a történeti szövegek szokványos szerkezetét követi. Bár a kronológia mintegy meghatározza a kereteket, de mégsem az időrend a szöveg egyedüli rendezőelve. Az olvasó, még ha az otthonában veszi is a kezébe a kötetet, virtuálisan tulajdonképpen Kassa területén sétál, és a városi tér egyes helyei, az egyes épületek mint az emlékezet helyei adnak alkalmat a város történelme egy-egy fejezetének felidézésére. A legrégebbi ma is álló épületek, így például a gótikus Lőcsei ház, amely a nevét onnan kapta, hogy egy rövid időre a 16. század közepén Lőcse város tulajdonába került, illetve a valamivel későbbi, szintén gótikus Miklós börtön, továbbá a város egykori déli kapujánál nemrégiben felállított, Kassa 1502-es, illetve régebbi címereit megjelenítő emlékmű ad alkalmat arra, hogy felidézhessük a város középkori történelmét. Ezt azonban nem egy összefüggő, politika-és eseménytörténet központú narratíva teszi lehetővé, amely, a példánál maradva, a város alapításával kezdődne és a mohácsi vészig tartana. A fejezet szerzője, Drahoslav Magdosko a szerkesztői elveknek megfelelően egy-egy önálló, rövidebb-hosszabb, részelemzéseket tartalmazó alfejezetet szentel az általa igazán lényegesnek ítélt problémaköröknek, amelyeket sikerült úgy megválasztani, hogy rajtuk keresztül a város korabeli történelmének legfontosabb aspektusai elevenedjenek meg. így például szó esik itt a rozgonyi csatáról, a város alapításának körülményeiről, a város kiváltságairól, a gazdagságát megalapozó középkori kereskedelméről, vagy Kassa lakossága multietnikus jellegének középkori gyökereiről. Erre a rendkívül jól átgondolt, ötletes szerkezeti megoldásra másik példaként az 1918-1945 közötti periódus tárgyalását idézném fel. A fejezet címe: From Kassa to Kosice, Kosice to Kassa... From the Hotel Schalkház to the Bat ’a Shoe Store. A tárgyalt korszakot tehát, amint arra ez a cím is utal, két, ma már nem létező épület szimbolizálja: a Hotel Schalkház, amelynek helyén most a Hilton Hotel modem tömbje áll, és a Bata cipőgyár több emeletes áruháza. Ahogy a fejezet szerzője, Gayer Veronika rámutat, míg a Schalkház Lipót által építtetett, 1873-ban megnyitott hotel és kávéház a két világháború között a kassai magyarság találkozóhelyeként működve egyfelől a korábbi magyar dominanciájú világra emlékeztetett, másfelől a magyar közösségi élet, igaz a kisebbségi helyzetből eredő korlátokkal nehezített folytatásának a lehetőségét is jelképezte. Az 1930-ban, a modem funkcionalista építészeti elvek szerint épült Bata áruház pedig az új, csehszlovák érát szimbolizálja, hiszen a Bata cipőgyár a Skoda művek mellett a két világháború közötti Csehszlovákia iparának legismertebb névjegyévé vált.
