Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Recenziók - Jakab Réka: Bérlőből polgár — Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete, 1748-1848 Ismerteti: Buchmüller Péter
442 Recenziók lálták helyüket, a gazdasági érdekek felülírták a kezdeti ellenszenvet. Keresztények és zsidók között egyre gyakoribbak voltak a közös üzleti akciók, adásvételek és hitelügyletek is. A társasági életbe való integrációjuk egyik példája, hogy az 1832-ben alapított kaszinónak a megalakulástól kezdve voltak zsidó tagjai is. (150. p.) Amint a szerző kiemeli, a vizsgált száz év alatt a zsidó község igen sok eredményt ért el a beilleszkedés terén, és a nem sokkal később elinduló emancipációs jogalkotás már olyan helyzetben találta az itteni zsidóságot, hogy profitálni tudtak a jogegyenlőségből. (157. p.) Nyitott kérdés marad ugyanakkor, hogy ez a közösség kevésbé haladó szellemű, konzervatív tagjaira is igaz volt-e. Külön fejezet elemzi a zsidóság gazdasági életben betöltött szerepét. A szerző a források igen széleskörű és alapos kiaknázásával mutatja be az egyes kereskedelmi és iparágakban résztvevő zsidó vállalkozókat és körülményeiket, illetve azokat a nehézségeket, konfliktusokat, amelyekkel szembesülniük kellett: a vásárokon a keresztény kereskedők, az iparban pedig a céhek konkurenciájával. Ezekben a már-már túlságosan részletes leírásokban szembesülünk a gazdasági- és ipari élet igen bonyolult szabály- rendszerével, amelyben keresztények és zsidók egyaránt nehezen érvényesültek, bár a jogaikban korlátozott zsidók kétségkívül halmozottan hátrányos helyzetben voltak. A könyvet végül az 1848-es zsidó összeírás pápai anyagának elemzése zárja, amely összesen 609 háztartás és 2962 fő adatait tartalmazza. (213. p.) Az összeírás a helyben lévő népességet vette figyelembe, így bekerültek a letelepedési engedéllyel nem rendelkezők, a városban ideiglenesen tartózkodó tanítók, diákok és tanoncok egyaránt. Meglepő módon ezt az összeírást eddig kevesen elemezték olyan részletességgel, mint Jakab Réka, és ha igen, akkor sem vég-, hanem inkább kiindulópontként tekintettek rá. A forrásból kibontakozó csaknem 3000 fős közösség közepes méretűnek tekinthető, így alkalmas lehet arra, hogy általános tendenciákat sejthessünk a körvonalazódó jellemzők alapján. Az elemzés során figyelemreméltónak bizonyulnak azok a demográfiai sajátosságok, amelyek azt bizonyítják, hogy nem volt különösebb eltérés a zsidó és a keresztény családmodellek között, már ekkor is a nukleáris családok domináltak a zsidó közösségen belül. (228. p.) Egy következő érdekes adat, hogy a pápai zsidóság 78%-a pápai születésű volt, tehát a bevándorlás már ekkor háttérbe szorult a belső reprodukcióhoz képest. (232. p.) Az a korábban említett 1812-es engedmény, amelynek értelmében a beházasodó férfiak automatikusan lakhatási engedélyt kaptak, az adatok alapján fontos tényezőnek tűnik, hiszen így az általánosságban mobilabb férfinépesség könnyebben tudott Pápára költözni, mint más városokba. (236. p.) Az összeírás szkennelve és Excel táblázatba rendezve is elérhető a kötethez csatolt DVD- lemezen, ami lehetőséget ad a további vizsgálatokra. Az 1848-as összeírás eredményei és általában a korszak vizsgálata igényelné az egyéb településekkel való összevetést, csakhogy ilyen jellegű munkák eddig nem születtek, illetve a zsidóösszeírások eddigi elemzői másra fektették a hangsúlyt. Indokolt lett volna azonban a nemzetközi szakirodalommal való összevetés. Gershon David
