Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Recenziók - Jakab Réka: Bérlőből polgár — Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete, 1748-1848 Ismerteti: Buchmüller Péter
438 Recenziók Jakab Réka Bérlőből polgár - Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete, 1748-1848 Budapest - Veszprém, 2014. L’Harmattan - MNL Veszprém Megyei Levéltára. 324 p. A magyarországi zsidóság historiográfiájának középpontjában egyértelműen az 1848, de főleg az 1867 utáni emancipációs időszak áll, amelynek előzményeiről, főleg mikroszinten, eddig igen kevés munka született. Pest-Buda, majd az egyesített Budapest zsidóságának története szintén túlzott dominanciával rendelkezik a hazai zsidóság historiográfiájában. Habár az utóbbi években született hasonló monográfia Miskolc zsidóságáról,1 Jakab Réka munkája térben és időben is egy eddig igen kevéssé ismert világot mutat be. A Pápa város 1748-1848 közötti fejlődéséről és a korszak zsidóságáról szóló munka egyértelműen hiánypótló. Jakab Réka, a Veszprém Megyei Levéltár levéltárosa számos tanulmányt jelentetett már meg a pápai zsidóság társadalomtörténetéről.2 Jelen kötet ezekre, valamint a 2013-ban az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában megvédett disszertációjára épül. A könyv segítségével nyomon követhetjük egy mezőváros rendi korszakból való átalakulását, másrészt az itt élő, kiemelkedően jelentős zsidó közösség betagozódásának folyamatát a város társadalmába az első családok érkezésétől, majd a zsidó község 1748-as, az Esterházy II. Ferenc által kibocsátott első földesúri védlevél nyomán történő megalakulásától (13. p. és 45. p.) egészen az 1848. évi zsidó összeírásig. Jakab Réka a levéltári források alapján kísérletet tesz arra, hogy bemutassa mind a befogadók elvárásait, mind pedig a zsidó közösség erőfeszítéseit az emancipálódás útján. A hétköznapi élet olyan színtereinek bemutatására törekszik, ahol a zsidó és nem zsidó lakosok közötti kapcsolat valamelyest megfogható, elsősorban a gazdasági érdekeltségeket, a lakhatási viszonyokat, valamint a társasági érintkezés színtereit vizsgálja. (15. p.) Habár Pápa nem volt szabad királyi város, és lakosainak száma sem volt különösen magas jelentős szerepet töltött be a vármegye igazgatásában és iskolarendszerében. Bácskai Vera a magyar városokat a gazdasági rendszerben betöltött szerepük alapján a 19. század első felében vizsgálva öt csoportra osztotta. Pápa a második csoportba ke1 Lupovitch, Howard N: Jews at the Crossroads. Tradition and Accommodation during the Golden Age of the Hungarian Nobility. Budapest, 2007. CEU Press. 2 A teljesség igénye nélkül: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében. A eta Papensia, 6. (2006), 1-4. sz. 95-122. p, „Kóser-e a rabbi?” Ortodoxok és újítók a pápai zsidó községben az 1840-es években. Századok, 144. (2010), 3. sz. 595-616. p, Zsidók az Esterházy család pápai uradalmának gazdasági életében a XVIII. században. In: Uradalmak térben és időben. Szerk. Borsy Judit. Pécs, 2013. (Baranyai Történelmi Közlemények 5.) 35-60. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv x-xi. 2015-2016.438-443. p.
