Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Recenziók - Sroka, Stanislaw A.: A középkori Bártfa és kapcsolatai Kis-Lengyelországgal Ismerteti: Szende Katalin
436 Recenziók 55 érintett diák közül 17-nek sikerült az egyetemre járása után nyomára bukkanni a bártfai, lengyel vagy sziléziai városok értelmiségében.7 Figyelemre méltó új eredmény a krakkói ágostonos kolostor egyik perjelének azonosítása a más összefüggésben jól ismert Ézsaiás Bonerrel, aki korábban krakkói szerzetes volt; a Szent Egyed-plébánia- templom főoltárát pedig honfitársa, Szandeci Jakab készítette. Mindezek a mozgások jól jellemzik a határövezet átjárható, nyelvi, nemzetiségi vagy politikai határvonalakat lépten-nyomon figyelmen kívül hagyó természetét, ami a gazdasági munkamegosztással párhuzamosan az intellektuális kapcsolatokra is kiterjedt. A monográfia anyaga a határzóna mint jelenség tanulmányozásához számos további inspirációval is szolgál. A kötet függelékeként, a lengyel kiadást követve, Sroka két latin nyelvű koronavámnapló (registrum vectigalis) szövegét is közreadja az 1479. és 1480. évekből. A lengyel kötet rövid angol rezüméjét a magyar kiadás változatlan formában vette át, a hely- és személynévmutatót viszont alaposan átdolgozta és frissítette. A magyar fordítás alapos szakmai háttérrel készült, általában gördülékeny, jól olvasható, megbízható szöveget kapunk kézbe. A források visszakeresése szempontjából nagy könnyebbség, hogy Bártfa város levéltárának (illetve más levéltárak) jelzetei mellett a szerkesztők aprólékos gonddal kikeresték és a jegyzetekhez adták a hivatkozott dokumentumok DF számait. Hasonlóképpen fontos elem a magyar kiadásban a Nagy Béla kartográfus által készített térképek sora, amelyek azonos léptékben, a domborzati viszonyokat is feltüntetve ábrázolják a Bártfa és a különböző kis-lengyelországi városok között vezető útvonalakat. Célszerű lett volna mindezek rendszerét egy közös összesítő térképen bemutatni, de a térképek hozzáadása enélkül is lényeges többletet jelent a lengyel eredetihez képest. Összességében tehát jól használható, a lengyel és szlovák kutatási eredményeket hasznosan közvetítő, a további kutatásokat adatokkal és forráshivatkozásokkal segítő munkát kaptunk kézbe Sroka kötetének fordításával. Köszönet illeti ezért a közreműködőket és az anyagi hátteret biztosító MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaság- történet Kutatócsoportot! Hogy a kötet kiadása mennyire időszerű, kitűnik a Bártfára vonatkozó friss magyar kutatások örvendetesen növekvő számából is. Hadd említsek kitekintésként néhány példát a Sroka kötetének 2010-es megjelenését követő évekből. A Balicki család kezén zálogban töltött időszakot Zsigmond király zálogosításának tükrében újabban Incze János vizsgálta,8 az 1447-1457 közötti időszak vászonfehérítésre- és kereskedelemre vonatkozó regisztrum-könyvét Gyarmati Sándor dolgozza fel.9 A városházát a Magyar Királyság városainak más középületei sorában Majorossy Judit 7 Hasonló megközelítést alkalmaz a kassai diákokat tekintve Capko?, Julia: Students from Kosice at foreign Universities before and during the Reformation Period in Town. Kiel, 2013.204-229. p. 8 Incze János: Luxemburgi Zsigmond városzálogosításai. Segesd és Bártfa esete. In: Micae Mediaevales II. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Péterfi Bence, Vadas András, Mikó Gábor, Jakab Péter. Budapest, 2012. 109122. p. 9 Gyarmati, Sándor: The Great Linen Register of Bardejov (Bártfa). In: Annual of Medieval Studies at CEU 20. Eds. Szende, Katalin, Rasson, Judith. Budapest, 2014. 113-132. p.
