Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Sipos András: „Viktoriánus feudalizmus” és modem nagyvárosi fejlődés
Sipos András: „Viktoriánus feudalizmus” és modem nagyvárosi fejlődés 381 tulajdonosi jogosítványokkal rendelkezik (beleértve az elidegenítést is), de ezt köteles kizárólag a kedvezményezett (beneficiary) érdekében és a vagyonrendelő kinyilvánított akaratával összhangban gyakorolni, a dolgot a maga javára nem hasznosíthatja. Miközben külső fél irányában teljes jogkörű tulajdonosként jár el, a tisztességes és körültekintő vagyonkezelésért komoly felelősséggel tartozik. A kedvezményezettek a vagyont ingyenesen vagy tisztességtelenül megszerző harmadik féllel szemben is élhetnek a tulajdonost megillető vissza- követelési joggal, és igényelhetik a vagyon kiadását a maguk számára, amikor az alapító akarata szerint esedékessé válik. A történész szemszögéből kiemelkedő jelentőséggel bir a trustee elszámoltathatóságának lényegi feltétele: a vagyonkezeléssel kapcsolatos valamennyi döntés és tranzakció átláthatóságának követelménye, amelynek köszönhetően a jól kidolgozott formális eljárásrendek és ezek gondos bürokratikus dokumentálása már viszonylag korán meghatározók voltak a früstök működésében, és nagy mennyiségű forrásanyagot hagyományoztak az utókorra. A trust fontos eszköze volt a családi vagyontervezésnek, a meghatározott jövedelemszint hosszú távú biztosításának a hátrahagyott özvegyek, utódok, rokonok számára, vagy az anyagi alap megteremtésének a lányok megfelelő kiházasításához. Segítségével elkerülhető volt a vagyon felosztása és ezáltal értékvesztése, a bonyodalmas örökösödési eljárások (a jogintézmény kialakulásában nem csekély szerepet játszott a magas örökösödési adó elkerülésére való törekvés), megelőzhető volt a vagyon eltékozlása. Rugalmasságának köszönhetően számos más esetben is alkalmazható volt, amikor valaki vagyonának egy meghatározott részét valamilyen célra biztonságosan el kívánta különíteni. Különleges típust képvisel - a magáncélú és mindig meghatározott kedvezményezett javára rendelt /ms/okkal szemben — a közcélokat szolgáló charitable trust, amelyről első ízben 1601 -ben született Angliában törvényes szabályozás. A trustokmk hosszú távon rendszeres és biztos jövedelemre volt szükségük az alapítók által rájuk rótt kötelezettségek teljesítéséhez, ezért - különféle alacsony kockázatú értékpapírok mellett - a dinamikus városnövekedés korában az ingatlan jelentette számukra az egyik legkedvezőbb befektetési formát. Rodger kimutatja, hogy az építkezésbe, lakásszektorba áramló tőke kiemelten fontos forrásai voltak Edinburghban. A trustee-k három fő csatorna közül is választhattak: megvásárolhatták készpénzért az örökjáradék élvezetének jogát, amelynek ellenértékeként az eladók az építkezés finanszírozásához szükséges készpénzhez jutottak. Másrészt jelzálogkölcsönöket nyújtottak ingatlanfejlesztők, építtetők számára, ilyenkor a kölcsönvevők járadékszedési jogosultsága biztosítékként szolgált. Harmadrészt a trust saját maga számára is megszerezhetett bérjövedelmet hozó ingatlanokat. Rodger közel 40 trust működésének részletes vizsgálatát végezte el.
