Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén, 1565-1950
Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén... 365 A 2. táblázatban olvasható a malomnevek között a Pöltzenberger- vagy Kuhl-malom, illetve a Müller-féle fűrésztelep. Kuhl Ferenc 1867-ben vette meg a malmot a Pöltzenberger családtól, majd 1901-ben Müller Ferenc építőmester tulajdonába került. Fűrésztelep, építési vállalat és cementgyár minősítést kapott. 1945-ben a Müller-telep, ahol vízturbina is működött, 40 000 kWh áramot is biztosított a városnak.29 A helyi névhasználatban - mint csaknem mindenütt - a malmok utolsó tulajdonosa maradt meg azután is - vagy éppen ezért -, hogy államosították őket. A kőszegi Stipkovits-malom esetében is ez a helyzet. A listán (13) tulajdonlási sorrendben Wagenhofer-, Schermann- és Stipkovits- malomként szerepel. Idősebb Stipkovits István 1908-ban vette át a malmot. Ifjabb Stipkovits István Hengermalmát még az 1945-ös összeírás is említi.30 2. táblázat Létesítmények a Gyöngyös mentén, 1857-1945. Sorszám A létesítmény megnevezése(i) Malomárok Gyöngyös 1857 1918 1945 1. Városi Téglagyár, Kőszegi Serfőzde + + + 2. Posztókalló-malom, Eisner-féle Nemezgyár + + + + 3. Gruber-, Eitner-malom és Villamosüzem + + + + 4. Frigyes főherceg Gyalogsági laktanya + + + + 5. Hara-, Domján-, Schwarzbach-, Leitner-, Zlatarics- vagy Illés- fürdő + + + + 6. Dreiszker-féle Hidegvíz Gyógyintézet + + + 29 MNL VaML KFL XXXII. 5. 30. sz. Hídtervek. 1912-1945. 30. cs. Jegyzőkönyv. 1945. ápr. 24. 1-2. p. 30 MNL VaML KFL V.73 1897. sz. Kőszeg, 1945. máj. 10.
