Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)
Műhely - Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén, 1565-1950
Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén... 363 A Fodor utca kapcsán már esett szó a következő (11.) malomról. Az 1826. évi Gyöngyös-hely színrajz ezt a létesítményt Paul Wagenhofer tulajdonos után Wagenhofer-malomnak hívta.23 Manufaktúrák, intézmények, malmok 1857-1950 között Ebben a korszakban a Gyöngyös két ágának szabályozása, a bal parti területek beépítése, mezőgazdasági művelés alól történt kivétele lehetőséget adott arra, hogy felépüljön a város manufaktúra- és gyáripara. Ipari jóléti és nevelőintézményeket, pályaudvart építettek a patak partján, illetve közelében. Korszerűsödött a hagyományos malomipar, noha a szerkezete megmaradt, a források az állomás előtt álló hídon túl két újabb malom működését igazolják. A 3. térkép jól mutatja, hogy milyen sűrű hálózat épült fel a Gyöngyös két partján. Téglagyárak, nemezgyár, laktanya, kaszárnya, kórházak, iskolák, nevelőintézet, fürdők, uszodák, szappangyár, elektromos művek, csipke- és posztógyár jelzik a fenti fejlődés állomásait. A 2. táblázatban található a Gruber-Eitner-féle malom és villamosüzem (3). Az épületet még ma is ezen a néven emlegetik. Érdekessége, hogy a kőszegi Eitner család a névrokon Eitner József feleségétől, Gruber Zsuzsannától szerezte meg 1868-ban.24 1945-ben Eitner Gusztáv Malom- és Villamosüzem néven írták össze.25 Ez a malom a legnagyobb malomüzemnek számított Kőszegen, romos épülete ma is impozáns látvány. A táblázatban szereplő intézmények, így a Kőszegi Gyapjúgyár, a Regnier- féle Gőzmalomkaszámya, az Eisner és fia Sisakgyár, illetve a Kőszegi Tanítóképző (8) felsorolása némi magyarázatot kíván. 1845-1848 között itt működött Kőszeg első posztó- és gyapjúszövetgyára.26 Franz Josef Regnier 1859-1864 között az épületben gőzgéppel hajtott lisztőrlő, majd fűrészmalmot üzemeltetett. 1866-től kaszárnyának építették át, amelyben egy konzorcium lovas-, majd gyalogezred szállásolt el. Ekkor kapta a Gőzmalomkaszámya nevet.27 1920 után egyemeletesre bontották vissza, itt helyezték el az Eisner-féle Kőszegi Si- sak-és Fémárugyárat, továbbá itt kezdte meg működését 1926-ban a Kőszegi Állami Tanitóképző is.28 23 Schuberth 1826.1. tábla. 24 Söptei Imre, a korszak kőszegi kutatójának szíves közlése. 25 MNL VaML KFL V.73 1897. sz. Kőszeg, 1945. máj. 10. 26 Dominkovits 2000. 162. p. 27 Bariska 2015. 147. p. 28 Bariska 2015. 165, 176. p.
