Urbs - Magyar Várostörténeti Évkönyv 10-11. (Budapest, 2017)

Műhely - Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén, 1565-1950

Bariska István: Kőszegi malmok és intézmények a Gyöngyös patak mentén... 357

hoz vezetett, ahol a Pámmer- és a Fodor-malom működött." Az 1. táblázatban már Heisenberger- vagy Pöltzenberger-malomnak (10), illetve Wagenhofer- malomnak nevezzük őket.

Az első olyan malomszemlét, amely a Gyöngyös patak teljes hosszában felsorolta a rajta működő malmokat, 1651-ben tartották.11 12 Az adatokat az 1857. évi kataszteri térképre vetítettük (1. térkép). A malomszemlét a patak folyásirányával szemben, délről észak felé hajtották végre. Tehát a mappán szereplő Balog-malommal kezdték, felfelé haladva a Széchy-, a Hosztódy-, a Tomasics- és a Tabor-malom következett, majd a Puskapor-, végül pedig a Farkas-malom. Összesen hét megnevezett malomtulajdonost, zálogost és bérlőt szólítottak fel különböző korrekciókra. A térképábrázoláson - a későbbi összehasonlítás érdekében - fordított sorrendet követünk.

A szemle felvételi sorrendje nem véletlen. Mindvégig a patak alsó folyásán álló malmok működtetői fogalmazták meg panaszaikat, miszerint a felső malmok teszik tönkre a vízfolyást. Egyfelől valóban létezett szintkülönbség, másfelől pedig lefelé érvényesült a patakmeder feltöltődésének káros hatása. Az első három malom árkára vonatkozóan elrendelték a malomhoz vezető árok kiszélesítését és tisztítását. A negyedik vagy Tomasics-malom árkának partján benövések keletkeztek, beszűkült a viz folyása, továbbá homoktöltések alakultak ki. Itt a 78,15 cm-es magasságot 2 hüvelykkel kellett emelni.13 A Tabor-malomtól felfelé mind a malmok felett, mind azok alatt általános problémával szembesültek, medertisztítás nélkül ugyanis a házak és kertek kerültek veszélybe. A Puskapor-malomnak a Tabor-malom felé eső árokszakaszán újra kellett ásatni a medret, hogy a Gyöngyös malomárka felső szakaszának vizét visszatereljék a régi mederbe, amelyet ekkor még Halbbachnak, azaz Félpataknak neveztek.14 Kőszeg északi külvárosát Szigetnek nevezték, még a német forrásokban is a Siget nevet használták. A Puskapormalom körüli állapotok azzal fenyegettek, hogy magasabb vízállásnál a viz a Szigetbeli kertekbe (in den Sigetschen gärten) tör.15 A legészakibb létesítmény, a Farkas-malom a mai Szent János híd felett (gleich ob der bruecken In den Mülbach) állt. A szemlebizottság itt is egy másik árok ásását rendelte el, hogy a vizet közvetlenül a

11 Horváth 1930. A Pámmer utca ma Dózsa György utca, a Fodor utca pedig Kiss János altábornagy utca.

12 MNLVaMLKFL V.3.a 1651.

13 Bogdán 1978. A német Zoli, a magyar hüvelyk Kőszegen is használt osztrák mértékegysége 2,605 cm-nek felelt meg. A Tomasics-malmot így 83,36 cm-re korrigálták. A kőszegi malmok esése 15-32 hüvelyk között mozgott.

14 MNLVaMLKFL V.3.a 1651. 63-64. fok

15 MNL VaMLKFL V.3.a 1651. 64. fok